A húsvét rejtelmei… érdekességek, amiket nem tudtunk!

Szokások

A Zoboralja falvaiban virágvasárnap, az egyházi szertartások után a lányok még ma is elindulnak szalagokkal feldíszített fűzfavesszővel énekelni és begyűjteni az ilyenkor nekik járó ajándékokat. Igaz, ez a szokás is változóban van: a csoportos leánymenetek helyett most már inkább a szülők viszik el a gyermekeiket a rokonokhoz. Aztán Jókai Máriából megered a szó: "A nagyböjtnek és a húsvétnak a paraszti életben megvolt a maga szigorú rendje. Két héttel húsvét előtt, az úgynevezett virághéten a férfiak elvégezték a nagyobb munkákat a földeken, a nők ilyenkor végezték a nagytakarítást, mostak, vasaltak. Nagyhéten már csak a nagyon fontos munkának láttak neki, csütörtökön a földdel már egyáltalán nem dolgoztak. Nagypénteken hajnalban szokás volt virrasztani: ilyenkor az emberek végigjárták a kereszteket, szobrokat, lementek a patakhoz és megmosakodtak, imádkoztak a halottaikért, egészségért, a lányok szépségért… Ezen a napon mosni esetleg még lehetett, de varrni szigorúan tilos volt – a hagyomány szerint aki varrt, megszurkálta Jézus sebeit. Nagyszombatra már csak a tisztálkodás és a lelki felkészülés maradhatott. Amikor délelőtt megszólaltak a harangok, körbesöpörték a házat: kígyók, békák, távozzatok! A Zoboralján szokás volt, hogy szombaton vagy vasárnap kora reggel elvitték az ételt megszenteltetni a templomba. A kosárba sonka, tojás, kolbász és kalács került. Voltak, akik két kosarat vittek – az egyiket a papnak adták. Ahogy hallottam, az ötvenes évekig ez természetes volt, azóta ez a szokás is eltűnt. A Zoboralja hagyományőrző, katolikus vidék, de még itt is egyszerűsödött az ünnep: az itteniek megtartják a böjtöt, és várják a végét is. Aztán a legények hétfőn elmennek locsolkodni…"