A lelkünktől is fájhat a hátunk

A hátfájás, a stressz és a psziché közötti összefüggésekről Rakovits Viktor masszőr-csontkovácsot és Benke Rita természetgyógyász-reflexológust, a Harmónia Gyógyászati Centrum szakértőit kérdeztük.

„A stressz természetes élettani folyamat, amely bizonyos élethelyzetekben aktivizálja az izomzatot: ha elkezdenek termelődni a stresszhormonok, főként a törzshöz közeli, mély hátizomzat mint egy rugó összehúzódik” – magyarázza Rakovits Viktor. Ha a stresszhelyzetet testi reakció – például támadás esetén küzdés vagy menekülés – követi, akkor a szervezet egyáltalán nem, vagy alig károsodik. Akkor sincs gond, ha a harag, bosszúság, indulat csak átmeneti, ezt viszonylag könnyen lereagáljuk, és gyorsan túltesszük magunkat rajta. Ha azonban a történtek generálta élettani válasznak nincs szabad tere, nem tud „kitörni” – mert például a társadalmi következmények miatt bizonyos helyzetekben uralkodnunk kell magunkon –, vagy ez az állapot huzamosabb ideig tart, esetleg túl gyakran ismétlődik, akkor a testet halmozottan negatív hatás éri. Tartós stresszhatás esetén a szervezet képes alkalmazkodni a stresszhez – egy ideig.  Az alkalmazkodóképesség azonban véges, és egy ponton túl – túlzott igénybevétel, megterhelés esetén – a szervezet egyszerűen kimerül.
Az állandó ülés, a tartós terhelés nem barátja a gerincnek. Megmondjuk, hogy veheted elejét a fájdalomnak!

„Az egész napos feszültség hatására az izmok folyamatos görcsben vannak, ezáltal merevvé, rugalmatlanná válnak, csökken vérellátásuk, és az ízületi kapcsolódásokat is feszessé teszik – hangsúlyozza a szakember. A problémát az jelenti, hogy ezek a megfeszült izmok nem tudnak gyorsan ellazulni. Csak egy dolog tudja lebontani a stresszhormonokat: a mozgás. Vagyis, ha egy-egy feszült helyzet után kicsit mozgunk, sétálunk, az nagyszerűen levezeti a feszültséget.”

A Nyugat-ausztráliai Orvosi Kutatóintézet (WAIMR) munkatársai kimutatták, hogy a depresszió és a hátfájdalom egy olyan ördögi kört hoznak létre, amiben a két rendellenesség egymást erősíti.

Markus Melloh professzor elmondta: a depressziós tünetektől szenvedő betegekben nagyobb eséllyel alakul ki és marad meg a hát- és a nyakfájdalom, mert kisebb mértékben képesek megbirkózni a fájdalomepizóddal. Másrészt a kutatások azt is kimutatták, hogy a hát- és nyakfájdalomtól sújtott betegek gyakrabban szenvednek depresszióban. Melloh professzor úgy véli, nagyon fontos, hogy ezt a körforgást a depresszió korai kezelésével és a tünetek jelentkezésétől alkalmazott fájdalomcsillapítókkal elkerüljék. „Az a lényeg, hogy az orvosok gyorsan lépjenek, és ne várják meg, míg súlyosabb tünetek jelentkeznek – mondta a professzor. – A betegeknek nem feltétlenül van szükségük antidepresszánsokra, számos egyéb kezelés is szóba jöhet, köztük a relaxáció, a biofeedback és a kognitív viselkedésterápia.”

Szemléltetésképpen vegyünk egy beteget, akinek súlyos gerincfájdalmai vannak. Emiatt nem tud mozogni, testsúlya nő, ami kedvezőtlen anyagcsere-folyamatot indít el, amitől kialakul a cukorbetegség. A rengeteg fájdalomcsillapító emésztőszervi panaszokat, esetleg allergiát is vált ki, a kilátástalan helyzet pedig depressziót okoz. Az ennek kezelésére alkalmazott gyógyszerek pedig súlygyarapodást idéznek elő, és így tovább. A panaszok és tünetek komplex kezelése vezethet csak eredményre.

„A mozgás során a testünkben örömhormonok keletkeznek és szabadulnak fel. Ha az orvosok mozgásterápiát írnának fel és elő a betegeiknek, nem feltétlenül lenne szükség gyógyszeres kezelésre, nyugtatókra. A saját munkám során személyesen is megtapasztaltam, hogy a lelkiismeretesen felépített és személyre szabott gyógytorna megmentett egy hatvan feletti hölgyet gerincsérvének műtététől – meséli természetgyógyász szakértőnk. – Szintén személyes tapasztalatom egy 35 éves hölgy esete, aki súlyosan depressziós volt, és krónikus hátfájással küzdött. Miután rábeszéltem a jógára, és sikerült egy olyan csoportba kerülnie, ahol többnyire saját korosztályának nőtagjai voltak, barátokra talált, és idővel elhagyhatta a gyógyszereket, majd karitatív munkát vállalt. Azóta – ennek már hat éve – rendben van az élete.”

Mivel a krónikus hátfájás valamilyen lelki probléma – depresszió, önértékelési zavarok – velejárója is lehet, a tradicionális gyógymódok mellett lélek- vagy természetgyógyász közreműködésére is szükség lehet, aki persze azoknak is segíthet, akiknek mozgásszervi eredetűek a fájdalmai. Hiszen a betegek közül sokan a fizikai kellemetlenség miatt félnek az orvos által előírt tornagyakorlatoktól. Relaxációs technikákkal, meditációs gyakorlatokkal, a tökéletes befelé fordulás élményét nyújtó jógával – túl azon, hogy ellazulunk, „kikapcsolunk” – megismerhetjük önmagunkat, problémáink pszichés eredetét, és könnyebben nézhetünk szembe velük, vagy ha már nem tehetünk semmit, elengedhetjük a lelki terhet. „Munkám során nagyon jó hatást értem el szinte mindenkinél a meditációval. A tudat megváltozása, a test ellazulása, a szellemi-lelki békesség és harmónia érzése igencsak sok problémában tud segíteni. Vannak országok, ahol a kisgyermekeket már az iskolában megtanítják meditálni, és nyilván sokak számára ismert az agykontroll, amely szintén egyfajta meditatív agyi állapotban dolgozik” – mondja Benke Rita, a gyógyászati centrum természetgyógyásza.

Forrás: www.harmonia-centrum.hu