A női eredetű meddőség leggyakoribb oka
Az ovuláció rendellenességeit a női eredetű meddőség leggyakoribb okaként tartják számon. A diagnózis felállításában a kórtörténet, a hormonszint-meghatározások, a testhőmérséklet-változás elemzése és az ultrahang-diagnosztika segít.
3./ LUF- szindróma (luteinizált „unruptured follicle” szindróma, azaz sárgatestté alakult, de nem megrepedt tüszőszindróma):
A tüsző az emelkedő LH-szint hatására reped meg, és jön létre az ovuláció, melynek során a petesejt az őt körülvevő struktúrákkal együtt a szabad hasüregbe, majd pedig a petevezetékbe kerül. „Nem megfelelő tüszőnövekedés vagy hasüregi összenövések hatására előfordulhat, hogy a tüsző egész egyszerűen nem reped meg, és így a petesejt sem kerül a petevezetékbe. Tehát minden rendben zajlik, hiszen van tüsző, van tüszőérés és tüszőnövekedés, csak nem jön ki belőle a petesejt, a tüsző egyszerűen összeroskad, elsorvad. Ahhoz, hogy a tüszőrepedés bekövetkezzen, egy bizonyos hormonális hatásra van szükség, egy ún. HCG nevű hormonnak az időzített megjelenésére”- magyarázza Dr. Vereczkey Attila.
Mivel ennek a betegségnek nincs semmi ráutaló tünete, így ez a probléma ultrahanggal történő tüszőnövekedés-vizsgálattal és az LH- szintjének meghatározásával deríthető fel. Amennyiben a háttérben hormonális rendellenesség áll fenn, úgy HCG alkalmazásával – injekcióval történő bejuttatásával – e kórkép kezelhető.
4./ Nem megfelelő sárgatest fázis:
A méhnyálkahártya minden egyes ciklus kapcsán az ösztrogének és progeszteron hatására felkészül az előébrény (azaz embrió) befogadására. E folyamat rendkívül finoman és pontosan szabályozott hormonszintek mellett megy végbe tökéletesen. Amennyiben e nagyon érzékeny hormonális egyensúly felborul, a méhnyálkahártya alkalmatlanná válik az előébrény megtapadására.
”Érthetőbben, egyszerűbben megfogalmazva – mondja a főorvos úr: amikor igenis van petesejt, és meg is reped, továbbá van spermium is, a megfelelő helyen és időben, megtermékenyül a petesejt, létrejön az embrió, mely elindul szépen a petevezetőn keresztül a méh felé. De amikor odaér, a méhnyálkahártya nincs megfelelő állapotban.”
E mechanizmussal vezet meddőséghez a nem megfelelő sárgatest fázis, melynek során a progeszteron- termelésben mutatkozik a zavar, vagyis a petefészek által termelt sárgatest- hormon mennyisége kevés. Az ovulációt jelző LH- szintemelkedést követően, a sárgatest fázis 12–13. napján végzett méhnyálkahártya- biopszia vagy vérből kimutatható hormonvizsgálat eredménye fényt deríthet a nem megfelelő sárgatest fázisra és a következményes méhnyálkahártya-funkció zavarra. Innentől kezdve a kívülről bevitt sárgatest- hormonnal lehet orvosolni ezt a problémát.
Hozzászólás zárolva.