A száj mindent elárul az egészségünkről is!

 Vérkeringési zavarokra utal a kékes szín. Aki egészséges, annak a szája festés nélkül is szép piros, amit elég szájfénnyel kiemelni, illetve akkor rúzsozzuk, ha ezzel javíthatunk a formáján.

A duzzadt, vastag szájat mindig sötétebb árnyalatú ceruzával kontúrozzuk. Ne tegyünk rá rikító, erős festéket: elég a szájfény vagy rúzsból a lágy, pasztellszínű tónusok. A keskeny száj világos kontúrceruzával rajzolható nagyobbra, teltebbre. A kontúrt meleg, barnás színekkel töltsük ki. A keskeny felsőajakra egy árnyalatnyival világosabb rúzst tegyünk, mint az alsóra: ettől plasztikusabbnak látszik.

A régi szépségideáltól elválaszthatatlan volt az arcon látható két kis gödröcske, a grüberli. Grüberlivel vagy anélkül, a nevetés mindenkit megszépít, ugyanakkor tágítja, nagyobbítja az ajkat, és kialakítja az úgynevezett nevetőráncokat.

Nevessünk, vagy ne nevessünk, ez itt a kérdés. Nos, minden mimika ráncosít: a tréfás fintorok, a csúfondáros grimaszok, a felvont szemöldök, a fontoskodó arckifejezés éppúgy, mint az ásítás vagy a jóízű nevetés. A mozdulatlan arc nem gyűrődik, mégis idegesítő, mert élettelen. Lehet szabályozni a rossz beidegződésből származó mimikákat. Például ne ráncoljuk a homlokunkat, ne hunyorogjunk – inkább nézessük meg a szemünket -, ezzel elkerülhetjük a korai szarkalábakat: A nevetőráncok azonban nem ellenségesek. Élettel töltik meg az arcot. Ne féljünk tőlük. A nevetés egyébként ősi ellensége a felsőajak fölött bevésődő dohányzó-, vagy banyaráncoknak is. Az epés, szúrkálódó, házsártos természet vagy az erős dohányzás siettetik a megjelenésüket.