A számítógép ártalmai

Szoftverergonómia

Miközben az egyik legdrágább része egy informatikai munkahely létrehozásának a szoftverek beszerzése, a legritkábban gondolnak az érintettek arra, hogy a racionális szempontok mellett – ára, funkciói, kapcsolódása a már meglévő szoftverekhez és a többi – felmerülnek emberi aspektusok is.

Az egyes programok szolgáltatási lehetőségei és teljesítménypotenciáljai ugyanis igen szélesek, míg az ezeket alkalmazó ember pszichés, kognitív lehetőségei korlátozottak. Ezért igen nagy lehet a munkavégzés során a hibalehetőség, és alacsony a programban meglévő lehetőségek tényleges kihasználása. A szoftverergonómia ma már külön tudományág, amely – szemben a monitorral, billentyűzettel, egérrel és egyebekkel foglalkozó és elsősorban a fizikai jellemzőket vizsgáló hardverergonómiával – az eszközök alkalmazásához szükséges szellemi funkciókat elemzi. Vagyis az, hogy egy szoftver alkalmas-e arra a feladatra, amire szánjuk, vagy sem, elsősorban attól függ, mennyire könnyen használható, illetve igazodik-e a számítógép-kezelő ismeretszintjéhez. Világos-e a menürendszere, funkcióképes-e, vannak-e benne önellenőrzési pontok, van-e lehetőség a hibás műveletek visszavonására, és egyáltalán, mennyire megtanulható.

A mobilok és a sugárzás

Amióta a mobiltelefonok megjelentek, azóta vitatéma, hogy sugárzásuk káros-e az emberi szervezetre, vagy sem. Az aggódók kísérletekre, tanulmányokra hivatkoznak, a gyártók és forgalmazók pedig cáfolnak. Legutóbb az látott napvilágot, hogy a harmadik generációs mobiltelefonok fejfájást, émelygést, hányingert okoznak. Legalábbis egy október elején megjelent tanulmány – amelyet három holland minisztérium finanszírozott – szerint. „Mivel a szervezetre gyakorolt hatások meglehetősen enyhék, egyelőre nem bizonyított, hogy bármilyen jelentőségük lenne egészségügyi szempontból” – közölte máris a mobiltelefon-szolgáltatók érdekeit képviselő szövetség, a GSM Association. Azt a tanulmány készítői is elismerik, hogy addig nem lehet tényként kezelni az eredményt, ameddig más, hasonló vizsgálatok nem támasztják alá azokat. Bár ezúttal a mobilkészülékek mellett a bázisállomások egészségügyi hatásait is vizsgálták, amelyek a készülékeknél kisebb erősségű, de folyamatos jelet bocsátanak ki, és ez mindenkit érint az állomás hatósugarában, nem csak a telefonálókat. A tanulmány végül is azt állítja, hogy „a 3G mobilhálózatok statisztikailag jelentősnek számító hatást gyakorolhatnak a felhasználókra, míg a jelenlegi, második generációs hálózatok esetében semmilyen hatás nem volt kimutatható”. A különbség elsősorban abból adódik, hogy a harmadik generációs UMTS hálózatok magasabb frekvenciasávban működnek, mint a jelenleg általánosnak számító második generációs rendszerek.