„A szeme sem áll jól”, de van segítség!
A sandaság, bandzsalítás, strabismus (görög szóból: ferde nézés) a szem hibás állását jelenti, a két szem összébb vagy széjjelebb áll a normálisnál. Ez kialakulhat a fejlődés során, de felléphet felnőtt korban is, amikor a kétszemes látás már stabilizálódott.
A kancsalság örökletes is lehet. Felnőttkorban sérülések (agyvelőgyulladás, agyvérzés, érelmeszesedés), agyidegbénulások révén történhet zavar a szemizmok együttműködésében, de a felnőttkorban fellépő kancsalság sohasem okoz tompalátást.
Érdekesség, hogy a 17. századi festő, Rembrandt is kancsal volt a kutatások szerint. Nem is akármilyen: egy amerikai kutató azt állítja, hogy a művész egyik szeme kissé kifelé ferdülve tekintett a világba, azaz a széttartó kancsalságban szenvedett, a művész jobb szeme jobb felé nézett, miközben a bal szeme egyenesen előre. Ez egyébként csak előnyére szolgált művészetében: háromdimenziós képi élményeit ezen testi "hibájával" volt képes könnyebben két dimenzióba átültetni.
Azt mondják, a kancsal színésznőkből lesznek a legjobb filmszínészek is, mert igézően tudnak a kamerába nézni. Remélem azért a szülők nem ezt tartják elsődleges szempontnak, amikor szembesülnek a problémával. Hiszen autóvezetésnél is rendkívül fontos a kétszemes együttlátás, s a pályaválasztásnál is sok hátrány érheti az embert, ha látáshibája miatt alkalmatlan bizonyos feladatok elvégzésére.
És az se legyen szempont, hogy ma Magyarországon is több kancsalságtól szenvedő közszereplővel találkozhatunk nap mint nap a televízióban, színpadon, sportolóként…
Hozzászólás zárolva.