A szingli lét drámája: A kényszer uralma alatt II. rész
Sajnos nagyon sok nő érzi végzetes csalódásnak, sőt tragédiának, hogy a szépen „megtervezett” párhuzamos életvezetés (szakma, család, gyerekvállalás) fullad kudarcba, néhány hónapos, vagy akár több éves házasság után. Vége a „szerelemnek”, talán pont abban az időszakban, amikor kisgyermekük megszületett.
– volt felesége nem létesíthet tartós kapcsolatot, hogyne legyen a gyereknek kettős apaképe
– volt feleségétől a saját döntésének maximális elfogadását kérik (követelik meg),
- saját ruháin és személyes tárgyain kívül nem visz magával semmit „egy bőrönddel” távoznak.
Vajon mi lakik eme „nagyvonalúság” mögött?:
- jogilag házasok maradnak, tehát védettek az újra házasodással szemben (függetlenség és a számonkérés lehetőségének elkerülése volt felesége és új kapcsolata viszonylatában egyaránt),
- a gondos, jó apakép és önbecsülés fenntartása önmaga és a világ előtt,
- az anyagiak és a nagyvonalúság, mint értékmérő felmutatása önmaga és a világ felé,
- a nők (volt feleség és új kapcsolat) érzelmi fogoly helyzetbe hozását műs erkölcsi magyarázóelvekkel tartja fent, nevezetesen:
– tiszta, átlátható érzelmi viszonyok alapján rendezi be az életét
– mindenhol maximálisan helytáll
– ő is tiszta helyzeteket kér (követelhet), azaz csakis őhozzá lehet és kell viszonyulni
mindenkinek (gyermeke, volt felesége, aktuális barátnője), mert ő megfizet ezért,
- látható, hogy pont az anyagiak nem érdeklik, hiszen az érzelmi tisztaság számára a legfontosabb.
Egyszóval a látszólag nagyvonalú, gondoskodó helytálló kép mögül kivillan az igazi, valódi arc: a nőt „rabszolgasorba taszító és tartó”, önmaga kielégüléseit kereső, maximálisan függetlenségre törekvő, az érzelmeket pénzzel helyettesítő jellemvonások.
A nők lehetséges reakciói
Nagy dilemmát vet fel ez a fajta férfi mentalitás és megoldásmód. Első lépésben könnyű „felülni” a látszólag együttműködő, helytállni szándékozó, a „hibás döntés” következményeiért a jövőben is felelősséget vállaló „maximálisan erkölcsös” felkínált férfiképnek. Viszont nagy árat kell fizetni érte.
A volt feleség részéről:
a. óhatatlanul beindul az önvád érzése
– mit hibázott
– miért nem tudta férjét megtartani
– nem vádolhat, hiszen alapvetően nem változott semmi sem az ő, sem gyermeke életében
Hozzászólás zárolva.