A tipikus férfi, a tipikus nő és a szomszédasszony
Rengeteg problémát megoldana, ha elfogadnánk mindenkit olyannak, amilyen, s megengednénk neki, hogy számára megfelelő módon éljen. Lássunk egy példát, amelyen kiválóan illusztrálható ez.
Lenne egy nagyon egyszerű megoldás, amely valószínűleg mindenkinek megfelelne. Az anya engedje a gyermeket az apával élni, hisz bármikor meglátogathatná, és élvezné a társaságát. Barátjával kibékülne, végre lenne ideje saját magára is, és megnyugodna. Az apa és a gyermek is megnyugodna és boldog életet élhetnének mindhárman.
És itt lépnek színre a sztereotípiák, az előítéletek. Rossz anya az, aki elhagyja gyermekét (ráadásul szeretője is van), az anya fontosabb egy gyereknek, mint az apa, az apa nem tud megfelelően gondoskodni róla stb…
Nagyon sok időre lesz szükség, hogy elkezdjünk másként gondolkodni, s a fenti példa egyszerűen megoldható legyen anélkül, hogy bárkinek is bűntudata lenne döntése miatt, mert nem felel meg a társadalom (a szomszédasszony, a család meg a többiek) elvárásainak.
BOLEMANT LILLA
Hozzászólás zárolva.