A vérehulló fecskefűről, avagy mire jó ez a gyógynövény?
Természetesen mindenki másképp reagál gyógyító szerekre, hatóanyagokra, így csak óvatosan kísérletezzünk a házipatika e tagjával. Vegyük figyelembe azt is, hogy ha kis mértékben is, de mérgező, így ne vigyük túlzásba használatát!
Külső alkalmazásra hatásos a friss nedvéből készült kenőcs, de a száraz levélpor használata is. Tudományos kutatások során fény derült arra is, hogy szemölcsirtásra a növény fehérjebontó enzimei és kelidonin tartalma miatt alkalmas. Az állatkísérletek a növény gyulladáscsökkentő, antibakteriális és rákellenes hatását is igazolták.
A népi gyógyászat belsőleg alkalmazva használta még máj- és epebántalmakra* (főleg sárgaságra, epegörcsre és epekőre), fájdalomcsillapító és felfúvódás elleni szerként is. A homeopátiás gyakorlatban a fecskefüvet szintén máj- és epebántalmak kezelésére alkalmazzák, de manapság korunk egyik népbetegségére, a refluxra is ajánlják frissen préselt levét.
Láss csodát: a tudományos kísérletek bebizonyították, hogy a vérehulló fecskefű kelidonin alkaloidja, sőt az egész növény kivonata fájdalomcsillapító és görcsoldó hatású a felső-emésztőtraktus görcseinél, mitöbb, képes gyógyítani az epekövet, stimulálja a gyengén működő epét! Manapság a hivatalos orvoslás a belőle kivont keleritrin sósavas sóját fájdalomcsillapítónak, gyomor-, epe- és vesebántalmak esetén használja.
Nem ért azonban még véget ennek az alábecsült növénynek az érdemlistája; ki kell emeljük, hogy gyökérkivonata például megakadályozza a szérumkoleszterinszint emelkedését, vagy hogy nagy jövője van a neurológiai és viselkedési zavarok kezelésében, mivel a benne levő protopin „GABA-erg” anyag – ez pedig az idegrendszerünk fő ingerület átvivő anyaga!
Azt is tudjuk, hogy ásványi anyagokban és C-vitaminban rendkívül gazdag, vérképző és vértisztító tulajdonságokkal is rendelkezik, Maria Treben például csalánnal és bodzahajtással együtt leukémiára ajánlaná, bár maga is hozzáteszi, hogy ebből legalább 2 liter kellene naponta a siker érdekében.
Ezeken túl pedig se szeri, se száma a vérehulló fecskefű javasolt felhasználásainak. Már az ókorban fogfájás ellen rágcsálták gyökerét, de ajánlották fülzúgásra, a 19. században altesti és végbél-bajokra, szifiliszre, vagy látásjavításra a nedvéből tejjel vagy vízzel készült szemcseppet. Maria Treben hozzáteszi; a megmosott levelet szétmorzsolva úgy kenjük szemzugunkba, hogy közben szem csukva legyen! A friss lé pedig állítólag a látóhártya leválása és bevérzése esetén is segít, de ugyanígy ajánlja szürkehályogra, gyengénlátásra vagy megerőltetett szemre.
Hozzászólás zárolva.