A világ 10 leggyakoribb haláloka
2010 – A Tüdő Éve. A tüdőgyulladás még ma is az egyik leggyakoribb és legtöbb életet kioltó betegség. A világ 10 leggyakoribb haláloka között szerepel három másik légúti betegség (a tüdőrák, a COPD és a TBC) társaságában. A legtöbb áldozatot a nagyon fiatalok és a nagyon öregek, illetve a nagyon betegek közül szedi, de senki sincs biztonságban a tüdőgyulladással szemben – emelte ki Váci Sándor, a Légúti Betegek Országos Egyesületének elnöke.
A dohányzás gyengíti az immunrendszert, rontja a légutak öntisztulását a csillószőrök bénítása révén. A dohányosoknál állandóan fennálló gyulladás, a nagy mennyiségben termelődő köpet a fertőzések melegágya, szinte marasztalja a belélegzett kórokozókat, hogy telepedjenek ott le és szaporodjanak – hangsúlyozta dr. Mucsi János, tüdőgyógyász, a Szövetség a Dohányzás Visszaszorításáért elnöke.
A legújabb svájci vizsgálat megerősítette, hogy a túlélés szempontjából kedvező jelnek kell tekinteni, ha a tüdőgyulladásos betegnek magas láza és hidegrázása van. A European Respiratory Journal legfrissebb számában publikált vizsgálat eredményei szerint a gyulladásra utaló látványos tünetek megléte esetén nagyobb arányban élik túl a páciensek a tüdőgyulladást.
A tüdőgyulladás (pneumonia) a leggyakrabban a kórházon kívül, az emberek lakóközösségében fordul elő, ezért is hívjuk ezt a típusát közösségben szerzett tüdőgyulladásnak. A közösségben szerzett tüdőgyulladást általában az antibiotikumokra nagyobb mértékben érzékeny baktériumok okozzák, szemben a rezisztens sokkal ellenállóbb törzsek által okozott kórházban szerzett tüdőgyulladással.
Tüdőgyulladás miatt csak a súlyosabb állapotú vagy a valamilyen társbetegség miatt nagyobb kockázatú betegeket kell kórházban kezelni.
Sokan úgy gondolják, hogy ha a páciens túléli a kezdeti nehéz napokat, akkor már minden rendben lesz. A vizsgálat adatai azonban arra utalnak, hogy több mint egy hónappal a súlyos tüdőgyulladás kialakulása és gyógyulása után is többen halnak meg ezek közül a betegek közül, mint a hasonló állapotú, de tüdőgyulladásban meg nem betegedettek közül.
A COPD-s (krónikus obstruktív tüdőbetegség), a koszorúér-betegek, a diabéteszesek és a vesebetegek közül veszítik legtöbben az életüket a tüdőgyulladást követő 18 hónapon belül.
A betegek tünetei és vizsgálati leletei alapján felállított pontrendszer (pneumonia súlyossági index – PSI) alapján jó eséllyel kiválaszthatók azok a személyek, akik a legnagyobb veszélyben vannak a kórházi kezelésre szoruló tüdőgyulladásos betegek közül.
A svájci vizsgálat adatai szerint a 15 feletti PSI-értékkel kórházba került tüdőgyulladásos betegek közül minden hatodik (17,3%) meghalt másfél éven belül, míg a 11-15 közötti értéket mutatók közül „csak” minden nyolcadik (12,8%).
A vizsgálat megerősítette, hogy azoknak a betegeknek, akiknél a tüdőgyulladást heves gyulladásos reakciók kísérték, mint a magas láz, a hidegrázás vagy a megemelkedett CRP-szint a vérben, nagyobb esélyük volt arra, hogy túléljék a betegséget. A heves gyulladásos reakciók arra utalnak – emelte ki Beat Müller professzor, a kutatás vezetője – hogy a szervezet immunrendszere felvette a harcot a behatoló kórokozókkal szemben, és heves csatát vív a fertőzéssel szemben.
Hozzászólás zárolva.