A vörösiszapról 20 tény, amit mindenkinek fontos tudni !
A vörösiszap az alumínium előállítás során használt eljárás (timföld köztitermék gyártása) mellékterméke. Amikor a nyersanyagból, a bauxitból lúggal kivonják az alumíniumtartalmú anyagokat, az ekkor visszamaradó maradék a nátronlúg oldattal alkotja az úgynevezett vörösiszapot. A nevét az iszapszerű állagáról és a színéről kapta, amit a bauxitban jelenlevő vas-oxid okoz. A vas-oxidot számos célra, például vörös festékek színezőanyagaként használják.
5. Hogyan lehet semlegesíteni a vörösiszapot? Nem ártalmasak-e a semlegesítésre használt anyagok?
Úgynevezett savas kémhatású anyagokkal lehet a veszélyes lúgtartalmat semlegesíteni. Természetesen nem fognak erős savakat szétlocsolni, az MTA kutatói olyan anyagokat javasoltak alkalmazni, amelyeket egyébként is használunk (keserűsó, vasgálic), amelyek a vörösiszappal olyan anyagokká alakulnak át – miközben megkötik a lúgtartalmát – amelyek a talajban illetve a természetben egyébként is jelen vannak.
6. Miért veszélyes az iszap kiszáradása?
A kiömlött iszap kiszáradása azért veszélyforrás, mert az anyag nagyon finom szemcsékből áll, melyeket a légáramlat könnyen felkap és levegőből a légutakba kerülhet. Itt mint por – különösen még a semlegesítés előtt mint lúgos kémhatású anyagokat tartalmazó por – irritálja a légutakat és a tüdőt. A porszemcsék mérete és alakja is nagyon fontos tényezők az esetleges egészségre káros hatások szempontjából. Amennyiben nem csökkentették előzőleg az iszap lúgosságát, úgy az is kifejthet káros hatást a tüdőre.
7. Milyen káros hatásai lehetnek, ha a kiszáradt iszapból felszálló port belélegezzük?
Ugyanaz a káros hatás jelentkezik, mint ha bármilyen közönséges finom port belélegzünk, irritáció. Ez a semlegesítés előtt fokozottan jelentkezik, a lúgos anyag tartalom miatt. Ezért javasolták a kutatók a katasztrófavédelem szakembereinek, hogy a mielőbbi semlegesítésre törekedjenek és a porzás kivédése céljából a felszínen levő iszap megszilárdítására.
8. Tartalmaz-e nehézfémeket a vörösiszap?
A vörösiszap fő alkotója a vas, amely szintén nehézfém, de ez az egészségre nem káros. Tartalmaz ezenkívül ún. ritkafémeket, de ezek összkoncentrációja a vörösiszapban nem nagyobb, mint 0,3%. Tartalmaz továbbá vanádiumot (0,1%) és titánt (2,7%). Ezen alkotók nagy része olyan kémiai kötésben van, amely megakadályozza, hogy közönséges körülmények között kioldódjanak.
9. Van-e benne ólom?
Nagyon kis mennyiségben tartalmaz a vörösiszap ólmot, amit csak a legmodernebb elemzési technikákkal lehet kimutatni.
10. Van-e sugárzásveszély a szennyezett területeken?
Hozzászólás zárolva.