A vörösiszapról 20 tény, amit mindenkinek fontos tudni !
A vörösiszap az alumínium előállítás során használt eljárás (timföld köztitermék gyártása) mellékterméke. Amikor a nyersanyagból, a bauxitból lúggal kivonják az alumíniumtartalmú anyagokat, az ekkor visszamaradó maradék a nátronlúg oldattal alkotja az úgynevezett vörösiszapot. A nevét az iszapszerű állagáról és a színéről kapta, amit a bauxitban jelenlevő vas-oxid okoz. A vas-oxidot számos célra, például vörös festékek színezőanyagaként használják.
A szennyezett területeken egyáltalán nincs sugárzásveszély, ezt több független laboratórium mérése is alátámasztja. A vörösiszap az egészségügyi határértéknél jóval kisebb mennyiségben tartalmaz radioaktív elemeket.
11. Milyen védőfelszerelést kell viselniük a katasztrófavédelem szakembereinek?
Mivel nagynyomású vízzel dolgoznak, amely fröcsköl, és az iszapot is magával ragadhatja, a védőruhán és csizmán kívül szemüveget, légzésvédő maszkot és sapkát is viselniük kell.
12. Miért nem kell védőfelszerelés a lakosságnak, ha a katasztrófavédelem munkatársainak viselniük kell?
Amennyiben nem az iszap eltakarításával foglalkoznak, a gumicsizma elegendő védekezésül. Az eltakarítást végző szakembereknél ugyanakkor fennáll a veszély, hogy szemükbe, és légútjaikba vörösiszap por kerülhet. A védőfelszerelést tehát balesetvédelmi okból kell viselniük. A lakosságnak erre csak akkor van szüksége, ha éppen iszaptakarítással foglakozik, vagy ha a száraz port hordja szél. Az iszap kiszáradásának megakadályozása a kármentesítésen dolgozó szakemberek feladata.
13. Mivel kell tisztítani a védőfelszereléseket, védőruházatokat?
Bő langyos, mosószeres vízzel.
14. Miért fontos, hogy minél gyorsabban tisztítsuk meg a károsodott területeket?
Két ok miatt. Az egyik, hogy ne szivárogjon le a vörösiszapban levő nátronlúg a talajba és ne károsítsa azt. A másik, hogy a kiszáradó vörösiszap pora ne kerülhessen a levegőbe.
15. Kell-e talajcserét végezni? Ha igen, hogyan?
A legtöbb helyen valószínű nem, elegendő lesz a semlegesítés, az iszap feltakarítása, és maradék beszántása (a porzás elkerülésére). Ahol nagyon átitatódott a talaj felső rétege, ott bizonyos mélységekben biztos, hogy szükséges lesz a talajcsere is. Ezt a szakemberek fogják felmérni, hol és milyen mélységben szükséges.
16. Milyen káros hatások érhetik az állatokat?
Ugyanaz, mint az embereket. Lúgmarás, illetve a por általi irritáció. Sok háziállat az ár miatt pusztult el, elsősorban megfulladt. Az erős lúggal való érintkezés rájuk is ugyanolyan hatással lehet, mint az emberre, bőrük és szemük károsodhat.
Hozzászólás zárolva.