Ajjaj! Kétszer annyi sót eszünk, mint kéne

A magas sótartalmú táplálkozás és a magas vérnyomás kapcsolatát már régóta ismeri a tudomány. A magas vérnyomás szerepe is tisztázott az olyan betegségekben, mint a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a stroke. Az elmúlt évtizedben pedig az is kiderülni látszik, hogy a sóbevitel a szív- és érrendszer útvonalán kívül, közvetlenül is hathat az agy egészségére.

A belek és az agy közötti kapcsolatot, manapság bél-agy tengelyként ismeri a tudomány. Ennek zavarai igen változatos betegségek kialakulásához járulnak hozzá: többek közt a Parkinson-kórhoz, illetve az irritábilis bél szindrómához (IBS).

Ennek folyományaként manapság virágzik a terület kutatása. Öt évvel ezelőtt még csak egy maroknyi publikáció mutatta ki, hogy a magas sóbevitel olyan változásokat indíthat el a bélrendszerben, ami fokozza az agy úgynevezett autoimmunitásra való sérülékenységét. Ez utóbbi jelenség során az immunrendszer hibás módon a saját egészséges sejtjeit és szöveteit támadja. Mindez arra utal, hogy a bélrendszer talán képes az aggyal kommunikálni ezeken az immunjeleken keresztül.

Most a legújabb kutatások egy újabb kapcsolatot fedeztek fel: a bélrendszerből küldött jelek károsíthatják az agy véredényeit, ez romló agyi egészséghez és szellemi hanyatláshoz vezet. Ugyan eddig csak állatkísérletekben sikerült kimutatni a jelenséget, azonban a jövőben feltehetőleg egyre több, embereket is érintő eredmény várható.

A sóbevitel mérséklése világszerte áldásos hatással járna, hiszen szinte az összes felnőtt túl sokat fogyaszt belőle: a WHO által előirányzott napi maximum 5 gramm helyett globálisan átlagosan 9-12 grammot viszünk be belőle naponta.

(Forrás: felejtek.hu, a Scientific American nyomán)