Aki nem tud ellazulni, az nem képes megfeszülni sem
Egy nem reprezentatív felmérés megkérdezettjeinek több mint az ötven százaléka szerint már nem vagyunk képesek annyit nevetni felszabadultan, mint korábban.
És ha már késztetést érzünk arra, hogy koccintva ígéretet tegyünk arra, hogy nem dohányzunk annyit, hogy nem iszunk, hogy jók leszünk, úgy ígéretet tehetnénk arra is, hogy többet és őszintébben fogunk mosolyogni a világra, hiszen ahogy a bölcselet is szól: nevess és a világ veled nevet.
Próbáljunk meg nevetni magunkon, komikus helyzeteken, beképzelt embereken, felfuvalkodott hólyagokon, kisstílű szélhámosokon, stikliken, BKV ellenőrökön, udvariatlan és előzéketlen anyázó mutogató autósokon, a kígyózó soron a postán vagy egyéb hivatalokban.
Ne féljünk elereszteni magunkat, rekeszizmainkat tesztelni, ha egy jó viccet, egy kacagtató történetet hallunk, és ne féljünk iróniával viseltetni magunk iránt, ne legyünk akkora egoisták, hogy ne tudjunk saját ostobaságainkon is egy ízeset kacagni, ahelyett hogy az arcizmunkat sem mozdítva, fa pofával savanyodjunk.
Amúgy is egy külföldi felmérés szerint, aki jókedvű az hajlamosabb a csoki evésre.
És ki mondta, hogy az elhízáson nem lehet nevetni?…
És amúgy is: Aki nem tud ellazulni, az nem képes megfeszülni sem.
Fotó: Fényes Gábor
Hozzászólás zárolva.