Aki vallásos az nem stresszel, de vannak mellékhatásai…

A Michael Inzlich pszichológus adjunktus által vezetett két tanulmány résztvevői egy jól ismert tesztet végeztek el az észlelési kontroll felmérésére (Stroop-feladat), miközben elektródákkal mérték az agyi aktivitásukat.

A nem hívőkkel összehasonlítva a vallásos résztvevők jelentősen kisebb aktivitást mutattak az elülső gyrus cinguliban (ACC). Ez az agy azon területe, mely segít a viselkedés módosításában, azzal, hogy jelzi, mikor van szükség figyelemre és ellenőrzésre, különösen olyan stresszhelyzetekben, mint mikor pl. hibát vétünk.

Minél erősebb a hite valakinek, minél jobban hisz Istenben, annál kisebb mértékben lépett működésbe az ACC a hibák esetén, így kevesebbet is hibáztak.
"Az agynak ezen területe úgy működik, akár egy vészcsengő, mely akkor szólal meg, ha hibázunk, vagy bizonytalannak érezzük magunkat." – mondta a vezető szerző Inzlicht, aki a scarboroughi Toronto Egyetemen tanít és vezeti a kutatásokat. "Felfedeztük, hogy a vallásos vagy istenhívő emberek a saját hibáik esetén jelentősen kisebb agyi aktivitást mutatnak. Ha hibáznak, kevésbé lesznek idegesek vagy stresszesek."

Ezek az összefüggések akkor is erősek maradtak, miután rögzítették a személyiségtípusokat és az észlelési képességeket, és kiderült, hogy a vallásos résztvevők a Stroop-feladatok során is kevesebb hibát vétettek, mint a nem hívő társaik.
Az eredmények kimutatták, hogy a vallásos hit nyugtatóan hat a hívőkre, így kevésbé lesznek idegesek akkor, ha hibáznak, vagy ha ismeretlen dolgokkal kell szembenézniük. Inzlicht azonban felhívja a figyelmet arra is, hogy az idegesség kétélű kard, mely olykor igen hasznos is lehet.

"Nyilván az idegesség káros is lehet, mert ha túlzott mértékben jelentkezik, megbéníthat bennünket a félelem." – mondta. "Van azonban egy igen hasznos szerepe: figyelmeztet bennünket akkor, ha hibázunk. Ha nem szorongunk akkor, mikor hibázunk, akkor mi sarkall minket arra, hogy változtassunk a viselkedésünkön, hogy ne kövessük el újra ugyanazt a hibát?"