Alultáplált betegek a kórházakban
Jobb finanszírozásra és szabályozásra van szükség az alultáplált betegek számának csökkentése érdekében – ez a szakorvosok és táplálásterápiával foglalkozó szakemberek részvételével megrendezett „Alultáplált betegek, egészséges alultápláltak” címmel február 25-én megrendezett konferencia legfontosabb konklúziója.
Magyarországon a kórházi élelmezésre napi 550 forintos keretet határoztak meg, de a gyakorlatban az erre fordított költség akár ennek a fele is lehet. Ekkora összegből az alapétkeztetés sem oldható meg hiánytalanul, a speciális táplálási igényű betegek ellátása pedig még kevésbé. Szükség van tehát az erre szánt keret megnövelésére, de arra is, hogy hatékonyabb legyen a rendelkezésre álló források elköltése. A felmérések szerint ugyanis a kórházakban felszolgált ételek 40 százalékát nem fogyasztják el a betegek – ez pedig az alultápláltságból fakadó költségnövekedéssel együtt már jelentős összegeket emészt fel.
„Az európai döntéshozók már felismerték a probléma súlyát, azonban a 2009-es Prágai Nyilatkozat még csak az első előtti lépés” – mondta Katona Beatrix, a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége Tápszer Szekciójának elnöke, a konferencia egyik résztvevője. „Ideje lenne megkezdeni a dokumentumban lefektetett célok gyakorlatbeli megvalósítását. Ennek első és legfontosabb állomása lenne a szűrések bevezetése, valamint kiterjedt kutatások végzése. Az így kapott eredmények alapján lehetne körülhatárolni a probléma valódi mértékét és jellegét, és ezt követően történhetne meg a szükséges irányelvek, majd a szabályozások ki-, illetve átdolgozása” – tette hozzá.
A szakértő szerint a konferencián tapasztaltak alapján van esély arra, hogy előremozduljon a táplálásterápia ügye, mert több résztvevő döntéshozó, aki korábban kevésbé volt tisztában a hasznával, együttműködési szándékát fejezte ki a továbbiakra vonatkozóan. Az oktatásban jelzett problémák megszűntetése érdekében például a Semmelweis Egyetem egyik vezetője is felvetette, hogy a Debreceni Orvostudományi Egyetemhez hasonlóan nagyobb hangsúlyt helyez a dietetikára a képzésprogramjában.
„Igaz, hogy ettől még nem jött létre stratégia és akcióterv, de ez nem is a konferencia feladata volt.
A találkozó célja teljesült: a szakma részéről egyértelmű kifejezést nyert, hogy a tápszerek a terápiák eszközei, és várhatóan több figyelmet fog kapni a téma az egyes egészségügyi intézményekben – ez már önmagában is nagy siker, és bízom benne, hogy a tervezett programok és együttműködések meg fognak kezdődni” – emelte ki Katona Beatrix.
Hozzászólás zárolva.