Amazonok, az erős, férfias nők
Sok szempontból is fontos ez a téma. Hadd kezdjem egy kis történeti visszatekintéssel: az „amazon” mell nélküli nőt jelent. Egy harcias női csoport tagjai – úgy ötezer évvel ezelőtt – azért vágatták le a jobb mellüket, hogy jobban hátra tudják húzni s kifeszíteni az íj húrját…
Kézenfekvő, hogy az erős, férfias nőben nem alakul ki vagy felborul a jin-jang egyensúly: lényegesen fejlettebb az animus, mint az anima. Ez nem azt jelenti, hogy nem eléggé fejlett az anima, hanem azt, hogy erőteljesebb és domináns az animus. Mindez belső feszültségeket és ellentmondásokat, pszicho-szexuális tüneteket, szindrómákat (tünet-együtteseket) és/vagy zavarokat okozhat, s megnehezítheti az anyaság vállalását, majd pedig az anya-szerepnek megfelelő magatartás és viselkedés tanúsítását.
A pszicho-szexuális problémák egyik oka az lehet, hogy az erős, férfias lelkületű nő testi megjelenése, habitusa, viselkedése egyáltalán nem törvényszerűen ilyen: nagyon sok közülük külsőleg törékeny, vagy túlságosan is nőies, ami még több belső ellentmondást okoz, s még jobban meglepi a nőhöz közeledő férfit. Az erős, férfias nő ugyanis felváltva, néha meg egyidejűleg igényel egy nála is erősebb, férfiasabb társat, aki mellett végre elengedheti magát, felvállalhatja az animája-diktálta gyenge nőt – és/vagy egy olyan gyengéd és gyenge partnert, akin kiélheti animusa uralomvágyát.
Fontos tudni, hogy az animájánál erősebb animusa önmagában nem teszi leszbikussá a nőt, biszexuálissá sem – orgazmus-készségére viszont nincs jó hatással ez az állapot. Nincs, mert az orgazmus alapfeltétele az elengedettség, a „let it be”-attitűd – az erőteljes animus viszont nem mond le a szituáció kontrolljáról…
Az Árnyék, a Másik ugyancsak a személyes és a kollektív tudattalan határán helyezkedik el. Ebbe a kategóriába a fel nem vállalt s így elfojtott és/vagy projiciált (kivetített) tudattartalmak, hajlamok, késztetések kerülnek. A személy önértékelése, önbecsülése sérülne, ha el kellene ismernie, hogy ilyen jellemzői is vannak, ezért fojtja el vagy vetíti környezete – jól ismert! – tagjaira azokat.
A klienseimnek azt szoktam tanácsolni ennél a témánál, hogy vegyenek elő egy jó nagy papírt, s írják fel rá, hogy mit nem tudnak elfogadni a párjukban; mivel őrjíti őket a főnök; mire ugranak anyós-pajtás jelenlétében; mitől lesz kiütésük a gyerek mellett… s ha tele írták a papírt, húzzák alá a felsorolást, s írják oda szépen az aljára: Íme, az én Árnyékom, ez a bennem élő Másik. A szenvedélyes, dühös elutasítás legyen gyanús, s az, hogy tűzzel-vassal irtani akarjuk a másikban azt a bizonyos tulajdonságot…
Hozzászólás zárolva.