Amit a férfi meddőségről tudni illik
Mint köztudott, egy férfi sokkal nehezebben szánja rá magát hogy orvoshoz menjen, főként, ha intim problémáról van szó. Valószínűleg a prosztata és a potenciazavarok mellett a leggyakoribb problémák egyike – amivel nagyon sok fiatal pár küzd mostanában, – a meddőség. Mi okozhatja a férfi megtermékenyítő képesség csökkenését és van-e ennek olyan tünete, aminek láttán az illető gyanakodni kezdhet? Kérdéseink megválaszolására Dr. Rosta Gábort, a Dr. Rose Magánkórház urológusát kértük fel.
A spermát egyébként 24 órán belül lehet vizsgálni, de a friss minta a legjobb, tehát senki ne úgy képzelje a dolgot, mint a Csupasz Pisztolyban, hogy én itt állok egy mikroszkóppal a kezemben, miközben egy spanyolfal mögött meg a szerencsétlen páciens próbál magából kiizzadni valamit.
Elegendő otthonról behozni a produkciót – lehetőség szerint első csepptől az utolsóig – ha belátható időn belül eljut hozzánk, akkor tökéletesen tudjuk vizsgálni.
És itt jön a megdöbbentő adat. Az utóbbi két évtizedben a civilizált országokban jelentősen csökkent a működőképes spermaszám. Húsz évvel ezelőtt 60, most pedig 40 millió az átlagérték.
Ezt drasztikus változást a stresszes életmód válthatta ki?
Nem. Ennek egy különleges magyarázata van, ami egyben a kezelésében is segíthet, bár nyilvánvalóan azért valami köze van a stresszhez is.
Sajnos a civilizált világban a mesterségesen előállított élelmiszerekben olyan mennyiségű hormon van, ami gátolja a természetes spermaképzést. Jó ha tisztában vagyunk vele, hogy az a sertés, aminek 100 nap alatt 100 kilóra kell híznia, az a baromfi, aminek hat hét alatt egy kilósra, az a kaliforniai paprika, aminek két hét alatt kell elérnie a versenysúlyát, nem véletlenül tudják ezt megtenni, hanem a különböző növekedési és egyéb hormonkészítmények miatt.
A Duna vizében annyi fogamzásgátló van, hogy a városkörnyéki területen élő halak alig szaporodnak.
De vissza a gyógymódhoz, ami egyszerűen hangzik ugyan, de egy átlagos, dolgozó embertől mind szervezésben, mind anyagilag komoly ráfordítást igényel. A lényeg, hogy a mesterségesen előállított élelmiszerek helyett – márpedig az üzletláncokban kapható élelmiszerek nagy része mesterségesen előállított – azt szoktuk javasolni, hogy egyen minél több háztáji zöldséget, mezőre kihajtott kapirgálós csirkét, erdőben dagonyázó mangalicát, vadhúst és tengeri halat. Sajnos a tavi és a farmokon nevelt halak is olyan mesterséges tápanyag utánpótlást kapnak, amiben – a hiedelemmel ellentétben – nem az antibiotikumok jelentik a fő veszélyt, hanem a különböző növekedési és egyéb hormonok.
Hozzászólás zárolva.