Amit szerződés nem helyettesíthet
Biztosan hallottunk olyan családi vállalkozásról, ahol a családtagok egymás közötti anyagi, jogi viszonyaikat közjegyző előtt papírra vetették.
S csak azért jegyeztük meg az ilyen jelenséget, mert ritka, mint a fehér holló, mellesleg úgy érezzük, valami nagyon nem stimmel. Mert évezredek alakította logikánkba berögződött, hogy a családi kötődés egyik alappillére a bizalom. Család bizalom nélkül nem is család. Kis közösség, legyen az vállalkozás még családi kötelékek nélkül sem működhet jogi alapon, kívülről jött, hivatalok által lefektetett normarendszerek alapján. A kisvállalkozások túlnyomó többsége ugyanis érzelmi, baráti, bizalmi alapokon szerveződik. Az esetek meghatározott részében egymást ismerő, életüket már valamilyen formában összekötött emberek állnak össze főként kicsi gazdasági egységekbe. A morális alapokon szerveződött gazdasági egységek egy társadalom életében nélkülözhetetlen szerepet töltenek be, s köztük a leghatékonyabbak a családi vállalkozások. Szinte hallom, ahogy sorolják kedves Olvasóink az ennek az állításnak ellentmondó példák sokaságát: megromlott házasságokat, ellenséggé vált barátokat, elüzletiesedett szerelmi viszonyokat.
Az emberi érzelmeken alapuló kapcsolatokra épült üzleti vállalkozások bizony tönkremehetnek, ha nem vigyázunk, s a bizalmon túl nem építünk semmi másra. S a csalódás sokkal fájóbb, mint bármi idegentől elszenvedett üzleti veszteség.
Tényszámok bizonyítják, hogy a családi kisvállalkozások a piramis alján elhelyezkedő, rendkívül rugalmas, s a legracionálisabb gazdasági-szervezeti egységek. A családra egyébként is jellemző szoros munkamegosztás jellemzői: az egymásra figyelés, a közös érdek és szeretet miatt a terhek azonnali átszervezhetősége, a család életének hozzáillesztése a vállalkozáshoz, a gyerekek bevonása a munkába, gondokba, a munkahely és lakóhely gyakori azonossága miatt a családi élet összeolvadása a munkahelyi élettel, és még sorolhatnánk. Ki kérdőjelezné meg, hogy nagy átlagban a közös dolgok, témák a családot összetartják. Franciaországban például ötször kevesebb a válás a gazdasági egységként is funkcionáló családokban, mint a többiekben. Az érzelmi alapokon szervezett kisvállalkozásokat- legyen az családi, baráti, szerelmi – belső morálja tartja össze, s kifelé is főként etikai normák szerint tudnak kommunikálni a kuncsaftokkal, illetve másik vállalkozással. Az adott szó, a bizalmi alapon kötött üzlet dívik, nem költenek jogászra, nem kezdenek perekbe (úgy sincs semmi esélyük írásos dokumentumok nélkül). A nézeteltéréseket másként redezik el. Adott kisközösségekben jól ismerik egymást az emberek, a bizalmi alapon kötött üzlet ereje érvényesül, mert az adott etikai normák be nem tartása ellehetetlenüléssel, kiközösítéssel jár. Természetesen nagyvárosokban ez az erős közösségi etikai korlát nem érvényesül, de a kisvállalkozások itt is baráti, ismeretségi, bizalmi alapokra igyekeznek építeni kapcsolataikat. S nemcsak a tranzakciós költségek (adminisztrációs, jogi, könyvelési stb.) megtakarítási szándéka áll e magatartás mögött. Tapasztalataink okán tudjuk, hogy e fajta kisvállalkozások nem jogi csak emberi kategóriák. Ha jogi normák szerint működtetjük, az azonnal szétveri az emberi kereteket. Az már egy másik történet.
Hozzászólás zárolva.