„Annyira szeretlek, hogy szabaddá teszlek”
Annyira szeretlek, hogy teljesen felszabadítalak, hogy egymás mellett járjunk örömben és bánatban. Együtt fogok veled érezni, ha sírsz, de nem foglak arra kérni, hogy ne sírj. Törődni fogok a szükségleteiddel, támogatni foglak, de nem tartalak vissza, amikor egyedül tudsz menni.
Tanulom, hogy ki tudjam ezt fejezni azoknak, akiket szeretek, akikkel törődöm, akár szavakkal, akár azzal, ahogyan létezem másokkal és magammal. Én így hívom, „nyitott kézzel szeretni”.
Nem vagyok képes mindig távol tartani a kezemet a bábtól, de már egyre jobban megy.
(A szerző Carl Rogers, a humanisztikus pszichológia atyja)
K.V.
Facebook hozzászólás
Hozzászólás zárolva.