Antiöko: manipulált gének

Harmóniában lenni a természettel, ez a legfontosabb, vallja Ollé Sándor, aki szerint az a legnagyobb gond, hogy az ember drasztikusan belenyúl a természetbe. A piszkei pék a génkezelt élelmiszereket hozza fel példának: nem tudjuk, milyen a hatása annak, hogy belenyúlunk a génláncba. Ez a beavatkozás a termelés érdekeit szolgálja, mondja, nem a fogyasztókét.

Génmanipulációval lehetőség van egy élő szervezet kiválasztott génszakaszainak átültetésére másik élő szervezetbe, nem rokon fajok esetén is. A genetikailag módosított organizmusok (GMO-k) tehát olyan élő szervezetek, amelyekben a genetikai örökítőanyagot (DNS) a természetben elő nem forduló módon változtatták meg. A 2004. április 18-án életbe lépett új európai uniós szabályozás szerint minden olyan élelmiszert, amely genetikailag módosított összetevőket tartalmaz, külön jelöléssel kell ellátni. A szabályozás célja többek között az, hogy az ilyen élelmiszerek útját az előállítástól az értékesítésig nyomon lehessen követni.

Az unió vonatkozó irányelve (90/220/EEC) szerint egyébként a GMO-t forgalmazni szándékozó cégnek – kockázatbecslési tanulmányt is tartalmazó – engedélyezési kérelmet kell benyújtania annak a tagállamnak az illetékes hatóságánál, ahol a termékét először forgalomba kívánja hozni. Kedvező vélemény esetén a nemzeti hatóságnak tájékoztatnia kell a többi tagállamot az Európai Bizottságon keresztül, s csak akkor adhatja meg jóváhagyását, ha azoknak nincs ellenvetésük; ekkor az adott termék az unión belül forgalmazható. A direktíva 1991. októberi hatálybalépése óta 18 GMO-termék kapott engedélyt; 1998 októbere óta új engedélyt nem adtak ki.

Magyarországon, bár eddig is volt lehetőség génmanipulált termék előállítására, sem növény termesztésére, sem termékgyártásra, sem forgalmazásra nem kértek engedélyt. Ilyen importtermékek viszont már megjelentek az üzletekben.