Az autogén tréningről

            A második gyakorlat a vérkeringést és a vérnyomást optimalizálja. Hatására megszűnik a hideg vagy nyirkos kéz és/vagy láb-szindróma, az idegi eredetű magas vérnyomás (hypertonia essentialis) csökken, az alacsony emelkedik, az ugráló stabilizálódik, és csökken a szédülési, ájulási hajlam,  a migrénes roham és a keringési zavar-okozta fejfájás – de jótékonyan hat a gyakorlat a libidóra és a szexuális működésre is mindkét nemnél.

            A harmadik a szív-gyakorlat. Az idegi-lelki eredetű szúrás, nyomás, „kihagyás” és az azt követő nagy ütés (extra-systolia) s a hozzájuk csatlakozó hideg verejték, halálfélelem tűnik el e gyakorlat hatására. Jó az AT eme gyakorlata a szívinfarktuson vagy -műtéten átesett ember rehabilitációjára – de segít azoknak is, akik nem tudnak szeretetet (vagy gyűlöletet) érezni, illetve kifejezni (gondoljunk csak megint a taóra: a szeretet és a gyűlölet nemcsak kizárja, de fel is tételezi egymást; aki nem tud /nem mer/ mit kezdeni saját negatív érzéseivel, az könnyebben kap el bármilyen betegséget és nehezebben gyógyul).   

            A negyedik a légző-gyakorlat. Sok embernek eszébe sem jut, hogy a légzés eredetileg ugyanolyan vegetatív működés volt, mint a máj vagy a vesék munkája. Ezt jelzi, hogy „magától” folyik a légzés, ha nem irányítjuk, nem figyelünk rá: egész éjjel, ájultan stb. is lélegzünk. A vízzel való kétarcú kapcsolatunk, főleg az úszás miatt akaratlagosan is tudjuk irányítani a légzést, s ezzel sokan visszaélnek. A porosz pedagógia (ki a mellet, be a hasat, ülj hátratett kézzel), valamint a torna és a mindennapi élet „keverése”, meg az ellenkező nem becsapása a felelős azért, hogy sokszor „kézi vezérléssel” lélegzünk akkor is, amikor jobb lenne az „automatikus üzemmód” (csak akkor látszik ám a sörhas). S ez megbosszulja magát: nem jó a légzésünk. Nos, ezt a vegetatív irányítottságot adja vissza az AT negyedik gyakorlata, enyhítve-megszüntetve asztmás és más jellegű panaszainkat.