Az Y kromoszóma okozta nemi különbségek

A rendszerváltás utáni változások ellentmondásosak. Megnövekedett a gazdaságban, a politikában a nők aránya. Ez összefügg azzal, hogy kinyíltak az iskolák kapuik a hölgyek számára. 2001-ben a főiskolán, egyetemen továbbtanulók száma megközelítette a százezret, a lányok aránya a felsőoktatásban 53,4 százalék volt. Az akadémikusok 3 százaléka, az akadémiai doktorok 10 százaléka, a kandidátusok 22 százaléka nő. Már a tudomány fellegvárainak bevételére is ott gyülekeznek a nők, a jövendő akadémiai pályafutásra felkészítő doktoriskolásoknak ma már több mint 40 százaléka lány.

Üvegplafon

A hagyományos alárendelt, háztartást vezető női szerepekből a nők munkába állással törtek ki. A munkahelyi hierarciában szépen emelkedett a nők pozíciója. Vezető pozícióban kevesebb nő van. Legtöbben alsó- , vagy középvezetők, vagy tipikus női területeken látnak el vezetői beosztást. A szociológiában használnak egy a fogalmat az „üvegplafont”. Ez azt jelenti, hogy míg a középvezetői szinteken egyre több nő található, enyhítve ez által a nemek közti egyenlőtlenséget, addig a legfelsőbb vezetői körökbe nagyon kevés nő jut el. Nagy Beáta, szociológusnő kutatásai szerint a legújabb hazai jelenség az, hogy a vállalatoknál „üvegplafonba” ütköző nők felmondanak, és saját vállalkozást alapítanak. Kedvezőbb a trend a nemzetközi üzleti életben. A nemzetközi üzleti elit női képviselőinek befolyása évről évre nő. A legbefolyásosabb amerikai női menedzser Carly Fiorina a Hewlett-Packard elnök-vezérigazgatója.

Pedig a kelet-közép-európai vezető nők öntudatosak, bátrak, jobban kiállnak női mivoltuk mellett. Jó munkaerők, képesek vezetni egy nagy céget. A nőknek egyszerűbben megy a szervezés, pragmatikusabbak, jobb a humánpolitikájuk. A konfliktustűrő képességük s jobb, mint a férfiaknak – mondja Silvia Lepiarczyk, a Ringier Európa vezérigazgatója, a Ringier csoport igazgatótanácsának tagja.

Catherine Hakim, a London School of Economics szociológia professzorának kutatási eredményei szerint a karrierépítésnek Európában ma nincsenek szexista alapjai. Minél magasabb pozícióba jut valaki, a munkaköre annál inkább bekebelezi. Hakim szerint eléggé vitathatóan úgy vélik, hogy fiziológiai különbségek is közrejátszanak a férfiak sikeresebb karrierépítésében. A tesztoszteron nevű hormon a presztízs, az elismertség, a pénz, a dicsőség, a hatalom és a státus hajszolására kényszeríti a férfiakat. Eközben a nők a privát szférájukban találják meg az elismerést, s az otthonuk rendben tartása, a gyermekek nevelése sokkal fontosabb számukra, semmint a siker kergetése. Ez csak akkor változik némiképpen, amikor a gyerekek felnőnek, s a nők szabaddá váló energiáikat a munkába ölik.