Bevezető Leary tipológiájába

Mindezt a szemléltetés kedvéért írtam.

Az üzenetek ugyanis tudattalanul fogalmazódnak meg s kerülnek ki belőlünk, a másik: a célszemély is tudattalanul dekódolja azokat (fordítja a maga nyelvére), a válaszokat is tudattalanul küldi, s mi maguk is így dekódoljuk azokat.

S ahogy a jéghegynek is csak a csúcsa látszik ki a vízből, e tudattalan üzenetváltásból is csak annyi szivárog be a tudatba, hogy jól vagy rosszul érzem-e magam az illető mellett. A rokon-, illetve ellenszenvnek az tehát a magyarázata, hogy a másodperc tört része alatt eldől az üzenetváltás eredményeként: ki tudunk-e jönni egymással.

Szimpatikusnak érezzük azt az embert, akivel kölcsönösen pozitív érzelmi bázison állunk, ha egyikünk irányítani, a másikunk alárendelődni akar.

Könnyű belátni, hogy egyetlen más esetben sem jöhet létre szimpátia: a negatív érzelmi bázis (egyik vagy mindkét személynél) eleve kizárja ezt; ha mindkét fél alárendelődő, előáll a „vak vezet világtalant”-helyzet; ha pedig mindkét fél irányítani akar, a „két dudás egy csárdában nem fér meg”-elv miatt nem jöhet létre rokonszenv.

S mindez azért dől el anélkül, hogy látnánk, tudatosan észlelnék és megfigyelnénk  egymást, egy pillanat alatt, mert a tudattalan működések függetlenek a tértől és az időtől.

És mivel válasz-viselkedésről van szó, Leary interperszonális reflexnek nevezte el ezt a jelenséget.

Kifejtve, hogy ez a képességünk is a koragyermekkorban alakul ki. A körülöttünk lévő (elsősorban a felnőtt) személyek tudattalan üzeneteire válaszolunk ugyancsak tudattalanul. Mivel válasz-viselkedésünknek az a célja, hogy elkerüljük, illetve csökkentsük a szorongást, „megjegyezzük” (ezt is tudattalanul), hogy milyen viselkedésünk „sikeres”, és így más, hasonló helyzetben is azzal próbálkozunk. A partnerek „megerősítése” következtében kialakul egy ránk sok esetben jellemző – domináns – interperszonális reflex. A sok ismétlés és megerősítés hatására megpróbálunk először minden esetben azzal reagálni, s csak a sikertelenség hatására próbálkozunk más viselkedéssel.