Bevezették Magyarországon az 50 km-es diétát!
Az 50 kilométeres diéta egy klímavédő életmód változtató program, amelynek legelszántabb résztvevői azt vállalják, hogy október 10-től kerek egy hónapig csupán 50 kilométeren belül előállított élelmiszereket fogyasztanak. A kenyerüket vagy maguk sütik, vagy 50 km-en belüli sütödében, sőt azt is tudniuk kell, hogy a liszt honnan került a kovászukba. A diétához már 30 háztartás csatlakozott!
A helyi élelmiszerek fogyasztása több szempontból fontos. Ezáltal kiküszöbölhető, hogy a saját országunkban termelt burgonyát más országban mossák, csomagolják, majd több ezer kilométert megtéve, több ezer liter üzemanyagot elhasználva lássuk viszont az üzletláncok polcain. Ha keveset utazik egy termék, nem kell a kicsiket egyre nagyobb dobozokba, csomagolni, és ekkor nem termelődik több tonna szemét a csomagolóanyagokból. Minél közelebbről érkezik az élelmiszer, annál kevesebb tartósítószerre van szükség annak frissen tartásához.
Másik fontos érv, hogy támogatnunk kell a hazai termelőket, hogy a külföldi országoknak profitot termelő üzletláncok mesterségesen alacsonyan tartott élelmiszer áraikkal szemben talpon tudjanak maradni, és az asztalunkra tenni például a sokkal ízletesebb magyar paradicsomot vagy a saját nemesítésű magyar szőlőfürtjeinket.
Az idény zöldségek, gyümölcsök fogyasztása az egészségünkre is pozitívan hat. Részben mert előállításuk kevesebb kemikáliát igényel, és nem kell üvegházakat fűteni. A magyar termőföld kitűnő minőségű, az éghajlatunk fantasztikus, így a magyar zöldségek, gyümölcsök ízletesek, vitaminban gazdagok. S ne higgyük azt, hogy nem lesz mit ennünk! Október és november az egyik leggazdagabb hónapok zöldségben és gyümölcsben!
Az 50 kilométeres diétát csupán kétféleképpen lehet végigcsinálni: saját kertből szüretelve, vagy piacra járva. Akinek nincs saját kertje, csatlakozhat egy közösségi kerthez, ahogy a Földkelte csoport tagjai is tették.
A szupermarket tabu, s ugyanígy a nagy viszonteladók standja is a piacokon. Hogy miről ismerjük meg az őstermelőket? Nehéz kérdés. Bodrogi Eszter, a Fűszer és Lélek gasztroblog írója, és a diéta mentora azzal nyugtat minket, hogy idővel bele lehet jönni ebbe is. Szerinte ne higgyünk a látszatnak, mert sok kofa nem a saját zöldségeit árulja. Ezért az egyetlen megoldás, ha beszélgetünk, érdeklődünk. Kérdezzük meg, hova való a pipi, aki a tojásokat tojja és hány van belőlük. Ha a néni standján mediterrán szőlőfélét látunk, az gyanús, csakúgy, mint az is, ha minden répa tökéletesen egyforma és még fénylik is, illetve ha a tojásain hármas számmal kezdődő pecsét tanúsítja, hogy ketreces tartású tyúk tojta.
Hozzászólás zárolva.