Biológiai terápia gyulladásos bélbetegségekben szenvedőknek

A gyulladásos bélbetegségek általában véglegesen ritkán gyógyíthatók, de megfelelő kezeléssel gyakran sikerül a pácienseket hosszú hónapokra is tünetmentessé tenni, és gondozással csökkenthetők a kiújulás esélyei.

Az elmúlt 20 évben a gyulladásos bélbetegek száma lassú, folyamatos emelkedést mutat. A kezelés enyhébb formákban szalicilszármazékokkal kezdődik, ezután következhetnek a szteroidok, majd az immunrendszer működését fékező, úgynevezett immunszupresszív gyógyszerek, amelyek a szervezet túlérzékeny védekező rendszerét próbálják féken tartani.

Újabban megjelentek az úgynevezett biológiai válaszmódosító szerek – biológiai terápia – amelyek közömbösíthetik a gyulladáskeltő anyagokat. Számos gyulladásos folyamatban, így a nem fertőző gyulladásos bélbetegségekben is az egyik legfontosabb gyulladáskeltő a Tumor Nekrózis Faktor alfa. Ez az anyag, ha felszaporodik, nemcsak a bélben idézhet elő gyulladást, hanem az ízületekben, a szemben, bőrben, a máj- és epeútban, a vesében is – tájékoztatott Dr. Altorjay István egyetemi docens, tanszékvezető.

A biológiai terápia a betegek 50-60 %-ánál a korábban alkalmazott eljárásokhoz képest egyértelműen hatékonyabb megoldást jelent. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár azoknak a betegeknek finanszírozza a terápiát, akiknek betegsége egy bizonyos súlyossági fokot már elért.

A hatékony új készítmények alkalmazása kellő körültekintést, előzetes állapotfelmérést igényel, ezért csak kiemelt centrumokban végezhetik a képzett szakemberek. Ilyen centrum működik a Belgyógyászati Intézet Gasztroenterológiai Tanszékén is, ahol mostantól az MSD támogatásával létrehozott Bioszféra szobában valósulnak meg az infúziós kezelések, kényelmes, betegbarát körülmények között. Így a régió gyulladásos bélbetegei nemzetközi színvonalú ellátásban részesülnek.

Dr. Altorjay István egyetemi docens, tanszékvezető, Belgyógyászati Intézet Gasztroenterológiai Tanszék:
A nem fertőző gyulladásos bélbetegségek csoportjába a fekélyes vastagbélgyulladás és a Crohn betegség tartozik. Mindkettő véres, nyákos hasmenésről és hasi fájdalomról ismerhető fel. Egyik feltételezett ok az lehet, hogy a bélben természetes módon velünk élő baktériumokkal szemben a szervezet túlérzékennyé válik. Emellett előfordul családi halmozódás is, tehát a hajlam öröklődhet, ma már több genetikai eltérést is ismerünk, ami ilyen betegségre hajlamosíthat. Kiválhatják környezeti tényezők, úgy mint dohányzás, kémiai szerek, nem kellően vitamindús és változatos táplálkozás, stressz, továbbá a szervezet védekező rendszerének veleszületett gyengesége. A fekélyes vastagbélgyulladás (colitis ulcerosa) és a Crohn betegség közötti különbség, hogy míg az első csak a vastagbélben fordul elő és csak a nyálkahártya felszínén alakul ki, addig a második a tápcsatorna egész hosszában megjelenhet és a bélfal teljes mélységében okozhat gyulladásos, fekélyes elváltozást. A gyulladásos bélbetegség klinikai megjelenése az enyhébb tünetektől a súlyos, klinikai felvételt, sőt néha műtétet is igénylő formákig terjedhet. Előfordul visszatérő lázas állapot, haspuffadás, görcsök és krónikus vérszegénység is. Kezeletlenség esetén a bél merevvé válik, és megrövidül. A Crohn-betegség kezdeti tünetei az esetek közel felében hasonlítanak a vakbélgyulladáséra, sokszor a vakbél táján kitapinthatóak a gyulladásos belek, és az is előfordul, hogy a vakbélműtét szövettani lelete igazolja a valódi diagnózist. A betegség súlyos szövődményei lehetnek a bél hegesedő szűkületei, mely során a bél átmérőjének töredékére szűkül be, olyan lesz, mint egy zsinór. Erre már nem hatnak gyógyszerek, az ilyen szűkületet csak sebészileg lehet megoldani. A betegség egyik nem ritka szövődménye, hogy sipolyok fejlődnek ki a bél és a bőr, valamint különböző bélszakaszok között, és váladékoznak. Legsúlyosabb a végbélnyílás környékén lévő, valamint a hüvely és végbél között kialakuló fisztula. Ilyenkor a hosszas gyógyszeres kezelés mellett proktológusra is szükség van, aki műanyag fonált vezet a sipolyjáratokba, hogy a gennyes váladék tartósan kiürülhessen. A sipolyok gyógyulása akár hónapokig is elhúzódhat.