Böjtölés okosan!

Dr. Bajnok Éva belgyógyász, endokrinológus, obezitológus, diabetológus szakorvos beszélt az Ízeséletnek a böjt típusairól, hatásairól, előnyeiről és arról is, kinek kell tartózkodnia tőle.

A húsvét előtti időszak kiváló alkalom a böjtre, az életmódváltásra. Ajánlott azoknak is, akik már átálltak az egészségesebb életre, de lelassult a fogyásuk üteme, és azoknak is, akik nagyobb túlsúly miatt szeretnének diétába kezdeni. Ám a böjt nem javasolt mindenkinek! A táplálékmegvonás nem feltétlenül tesz jót minden emberi szervezetnek.Ilyenek: 18 év alatti gyerekek, kismamák, szoptató anyukák, 70 év felettiek, 19-es BMI alattiak, étkezési és pszichiátriai zavarban szenvedők, inzulinnal vagy hypoglikaemizáló szerekkel kezeltek.
Vese- és epeköves betegek, krónikus szív- és érrendszeri, neurológiai, anyagcsere betegségben szenvedőknek csak fokozott körültekintéssel, valamint megelőző szakorvosi konzultációval ajánlott.

A böjt típusai

A böjtnek vannak szigorúbb és enyhébb változatai is, ám semmiképp sem összekeverendő az éhezéssel. A böjt egy tudatosan vállalt, napokig-hetekig tartó étel-ital megvonás vallási, spirituális vagy épp egészségügyi okokból. Mint önként vállalt lemondás, nemcsak a szervezetünknek tesz jót, de önuralomra is nevel.
„Senkinek sem árt, ha lemond az élvezeti szerekről, alkoholról, élénkítőkről, a nem élelmiszer célú szénhidrátokról, mint a cukor és a csokoládé, illetve az állati eredetű táplálékokról. A böjtnek ezen felül is számos variációja létezik, a napi egyszeri visszafogott étkezéstől kezdve az akár 40 napos vízivásig. Ám a böjt csak akkor eredményes, és ami a legfontosabb, biztonságos, ha tudatosan és odafigyelve végezzük” – figyelmeztet a szakorvos.

Katolikus böjt

A katolikus verzió eredetileg napi 1 étkezést írt elő, péntekenként pedig mindössze 7 búzaszem fogyasztását. Napjainkban természetesen ez kevésbé szigorú, elsősorban a húst tiltja. A vallási böjt elsődleges célja, hogy az önkéntes lemondás révén elért megtisztulás által fogékonyabbá váljunk a szellemi, lelki, isteni erők befogadására. Idén a nagyböjt február 17-től április 3-ig tart.

Gyógyböjt

A gyógyböjt olyan, már az ókortól ismert gyakorlat, melynek célja, hogy az emberi szervezet táplálékmegvonás általi pihentetésével megszabaduljunk a túlzott és nem megfelelő táplálkozás okozta betegségektől. Ha a szervezetünknek nem kell megszakítás nélkül emésztési, osztályozási és raktározási feladatokat teljesítenie, akkor marad ideje a test megújítására is. Amikor kevesebb táplálékot viszünk be, a test felhasználja a raktárkészleteit (ezáltal beindul a fogyás), emellett pedig megszabadul az olyan anyagoktól is, melyek terhelik a szervezetet (mint például a zsírban raktározott toxikus anyagok, a feleslegessé vált bőrszövetek, vagy épp a kórosan átalakult sejtek). Ennek eredményeképpen életbe lépnek az öngyógyító mechanizmusok, és az emberi szervezetnek lehetősége adódik a sejt újdonképződésre (vagyis a fiatalodásra), valamint a regenerálódásra.

Élettani folyamatok és előnyeik

A böjt első 12-24 órájában kifogynak a glikogén raktárak, és a test elkezdi saját zsír raktárából fedezni energiaszükségleteit. Ettől kezdve a zsírsavak és fehérjék lesznek a vörösvértestek és az agy fő cukorforrásai. Amíg hozzászokunk ahhoz, hogy a test – beleértve az agyat és az izmokat is – döntően a zsírból származó energiát használja fel, előfordulhat fejfájás, fáradtság, dekoncentráció, ám ez átmeneti.
Böjt alatt a stresszhormonok segítségével 5-15 százalékkal megemelkedik az alapanyagcsere, majd a 2-3. napon eléri maximumát, ezután nagyjából az eredeti szintre áll vissza.
Az éhezés hatására megemelkedik a növekedési hormonok szintje, mely védi az izmokat, így jelentős kalóriamegszorítás esetén sem kezd el a szervezet izomszövetet bontani. Ezzel egyidőben csökken az inzulin és a növekedési faktor (IGF-I) szintje, mely gátolja a felesleges sejtnövekedést (például a tumorok növekedését), és helyreáll az inzulinérzékenység. A gyulladáskeltő anyagok szintje csökken. A relatív rövid ideig tartó tápanyaghiány aktiválja az életben maradásért fontos géneket, önmegsemmisítésre készteti a torz sejteket és sejtalkotókat, megsokszorozza az antioxidánsok védelmi rendszerét és az energiatermelő mitokondriumok aktivitását. Javulnak az anyagcsere-paraméterek: csökken a vércukor és a vérzsír értéke, javul az inzulinérzékenység, fogy a raktározott zsírszövet, és javul a májban raktározott zsír aránya. Emellett javul az idegsejtek alkalmazkodó képessége, a figyelem, a koncentrációképesség, a gondolkodási sebesség, valamint a reflexek is.

Mire kell odafigyelni böjtölés során?

„Rövidebb és hosszabb böjtölés alkalmával is fontos a bőséges folyadékfogyasztás, napi minimum 3 liter vizet igyunk meg! Mérsékeljük a sportolás intenzitását is! A gyógyteák, szűrt zöldséglevek és frissen préselt, hígított gyümölcslevek kifejezetten jótékony hatásúak. A szauna mint méregtelenítő eljárás is elfogadott, ám oda kell figyelni a folyadék és az elektrolit visszapótlására! A gyakran ismétlődő, drasztikus, esetleg nem jól átgondolt és kivitelezett böjtök során hiányállapot léphet fel, ami már semmiképp nem szolgálja az egészségünket!” – figyelmeztet Dr. Bajnok Éva.