Húshagyókedd, hamvazószerda, torkos csütörtök

A mai nappal vége a farsangi időszaknak. A népszokás szerint a farsangi időszak záró napjai a farsangvasárnap, farsanghétfő és húshagyókedd. Ez a három nap alkotja az igazi farsangot és ezt a három napos időszakot, a farsang záró napjait farsang farkának hívják. Erre a napra használták a „felkötjük a farsang farkát” kifejezést.

Húshagyókedd 

Húshagyókedd mozgó egyházi ünnep, a farsang farkának utolsó napja. A húshagyó elnevezés a böjti étkezés kezdetét jelenti, vagyis azt, hogy ezen a napon még lehet húst enni. Böjt alatt egyes ételeket nem szabad fogyasztani, mégpedig azokat, amelyekhez állati eredetű nyersanyagokat használtak fel. A tilalom elsősorban a húsra és minden húskészítményre, valamint a baromfira, a tojásra a tejre és a tejből készült termékekre is vonatkozik.
Az eredeti nagyböjt legszigorúbb betartása a negyvenelés, mikor csak negyvenszer, azaz napi egyszer, napnyugta után eszik a böjtölő. Valójában húsvétig nem negyven nap van, de a vasárnapok felmentést kaptak a böjt alól – viszont jóllakni nem szabad. A 40-es szám azért is fontos, mert Jézus is ennyi ideig böjtölt a pusztában.

Az angolszász országokban, az 1400-as évek óta, ez a palacsinta nap.

A régi népi megfigyelések szerint, ha húshagyó kedden esik az eső vagy a hó, akkor bőséges kukoricatermésre lehet számítani nyáron. Az enyhe február nem jelent jót, viszont ha egész hónapban hideg és csapadékos az időjárás, bőséges búzatermés várható.

Mind Magyarországon, mind a világ számos más pontján különféle ünnepségek és népszokások kapcsolódnak ezekhez a napokhoz, sok helyen karneválnak vagy fesztiváloknak ad helyet – bár az idei év a koronavírus-járvány miatt kivételt jelent. A járványhelyzet miatt például itthon is elmaradt a busójárás, és a Riói karnevált is áttették nyárra az eredetileg február 12-17 között tervezett időpontról – majd azt is lemondták.