Bolívia megvédte a kokalevelet
Az állam évek óta hadban állt a nemzetközi szervezetekkel, nem hajlandó ugyanis betiltani a kokalevél rágcsálását. A világszerte kábítószer alapanyagként használt cserje a Dél-amerikai országban a kulturális hagyomány fontos része.
Evo Morales bolíviai államfő 2011 óta hadban áll az ENSZ-szel, mert a nemzetközi szervezet 1961-es egyezménye tiltja a kokalevél rágcsálását, holott annak Bolíviában több ezer éves hagyománya van. Az ország 2011-ben kilépett a nemzetközi drogkonvencióból, nem óhajtja felszámolni a kokacserje termelését. Az aimara indián származású Morales elnök nemzeti örökséggé nyilvánította a kokalevél rágcsálását, mert őslakos népe évezredek óta szent növénynek tartja. A koka természetes formájában nem kábítószer, csupán egyes emberek pénzéhsége és néhány vegyszer bevetése kárhoztatta a leveleket gyilkos porrá. Az indiánoknak igaza lehet, ugyanis a kokacserje levele növeli a fizikai képességeket, ami szükséges a napi 12 órát dolgozó bányászoknak. Fontos kálium-, szénhidrát-, C-vitamin-, kalcium-, bétakarotin-forrás, javítja a vér oxigénfelvételét, frissíti az agyat, gyorsítja a sebgyógyulást, így tartják Peruban és az Andok országaiban. Peruban kimondottan a barátság és az önzetlenség társadalmi szimbóluma – írja az MTI.
Az Andokban évezredek óta használják a kokalevelet rágva, illetve tea formájában gyógyászati célokra, éhség, fáradtság és a magashegyi hatások ellen, valamint rituálékhoz. Evo Morales, aki maga is kokatermesztőből lett politikus és jelenleg is a bolíviai kokacserje-termesztők elnöke, azt az álláspontot képviselte, hogy a kokalevél rágcsálása gyógyító hatású és a növény termesztésére a kábítószer-előállítástól függetlenül kell tekinteni. Az indián származású államfő azzal nyomatékosította álláspontját, hogy 2009-ben az ENSZ bécsi drogkonferenciáján nyilvánosan elrágott egy kokalevelet.
Bolívia arra kérte a világszervezetet, hogy kivételezzen a bolíviai őslakosokkal, akik több évszázados hagyományként fogyasztanak kokalevelet. Bolívia kérésének elutasításához arra lett volna szükség, hogy az egyezményt aláíró 183 ENSZ-tagállam legalább harmada egy éven belül kifogást emeljen ellene. A tizenkét hónapos határidő azonban január 10-én lejárt, és csak 15 ország – köztük az Egyesült Államok, Oroszország, Japán, Izrael, Mexikó és több európai ország – emelt ellene kifogást, tartva attól, hogy Bolívia példáját más országok is követni fogják, hogy liberalizálják a drogfogyasztást.
Eduardo del Buey, az ENSZ helyettes szóvivője szerint az ENSZ-főtitkár már megkapta a bolíviai képviselőktől az egyezményhez való csatlakozásról szóló okmányt, amely azonnal hatályba is lépett. Bolívia így újra csatlakozott az egyezményhez, Evo Morales államfő ezt hatalmas eredménynek nevezte, és bejelentette, hogy ennek örömére a jövő hétfőn ünnepségeket rendeznek szerte az országban.
Hozzászólás zárolva.