Bőrön át is behatolnak a szuperbaktériumok!
Korunk embere hajlamos azt gondolni, hogy legyőztük a káros baktériumokat az antibiotikumok sokaságával. A valóságban pedig az orvosok és a tudósok manapság attól tartanak, hogy az úgynevezett „szuperbaktériumok” világméretű terjedése az antibiotikumok előtti érába taszíthatja újra az emberiséget, amikor banális fertőzések nem kezelhetők, rutin műtétek és beavatkozások életveszélyesek lehetnek.
A jéghegy csúcsa
Magyarországon évente több száz ember halálát okozzák a „multirezisztens baktériumok”. Tavaly – az ÁNTSZ adatai szerint – mintegy 2500 multirezisztens kórokozó által okozott fertőzést jelentettek, amelynek következtében 700-an haltak meg – mondta el Prof. Balázs Csaba, a Budai Endokrinközpont immunológus, endokrinológus orvosa.
Ezek a számok azonban nem feltétlenül tükrözik a valós helyzetet, mert bár 2006 második felétől a kórházak kötelesek jelenteni a fertőzéseket, nem minden egészségügyi intézmény teszi ezt meg. Ráadásul a multirezisztens kórokozók jelenlétét az emberi szervezetben csak mikrobiológiai mintavétellel lehet kimutatni, ám ezek drágák, ezért nem túl gyakoriak a magyar kórházakban. A bejelentett esetek száma így is körülbelül harminc százalékkal nő évente. Máshol sem jobb a helyzet: becslések szerint az Európai Unióban évente 400 ezren fertőződnek meg antibiotikum rezisztens baktériumok által, főként kórházakban, több mint 25 ezer ember esetében pedig végzetesnek bizonyulnak a fertőzések.
Bőrön át is behatolnak
A legtöbb esetért Magyarországon is a MRSA a felelős. Az MRSA (vagyis a methicillin-rezisztens Staphylococcus aureus) egyike az úgynevezett szuperbaktériumoknak, melyek a legtöbb, vagy éppen majdnem az összes ismert antibiotikummal szemben ellenállók. Az MRSA a „sima” Staphylococcus aureusból fejlődött ki, amely a felnőttek harminc százalékánál előfordul anélkül, hogy gondot okozna, s ha mégis megbetegít, akkor jól kezelhető antibiotikumokkal.
A baktérium rezisztens változata annál több problémát okoz világszerte, főként kórházi környezetben, ahol sok legyengült immunrendszerű ember gyűlik össze zárt helyen. A sokszor nem megfelelő kórházi higiénés viszonyok, a zsúfoltság és a személyzet túlterheltsége is kedvez a szaporodásuknak. Kedvelt helyük az intenzív osztály és a sebészet, ahol leginkább a sebeken keresztül vagy valamilyen eszköz (például katéter) révén kerülnek a szervezetbe, de a bőrön át is bejuthatnak.
Az MRSA egyik változata ugyanakkor már évek óta terjed a kórházakon kívül is, egyelőre elsősorban főleg zárt közösségekben – például iskolákban, börtönökben, laktanyákban, vallási közösségekben, hajléktalanszállókon – bukkan fel. Ez a variáns kórházi változataival szemben egyelőre jobban kezelhető, mivel kevesebb gyógyszernek áll ellen. Kérdés, hogy meddig.
Az MRSA azonban csak az egyik – bár leggyakoribb – tagja a rezisztens baktériumok egyre bővülő, hatalmas táborának. Nem kevésbé veszélyesek például az E. coli, a Klebsiella pneumoniae vagy a Clostridium difficile rezisztens törzsei. Ráadásul keveset beszélnek itthon arról, hogy nálunk is egyre jobban terjednek a gyógyszerekre rezisztens TBC baktériumok.
Hozzászólás zárolva.