Bőrön át is behatolnak a szuperbaktériumok!
Korunk embere hajlamos azt gondolni, hogy legyőztük a káros baktériumokat az antibiotikumok sokaságával. A valóságban pedig az orvosok és a tudósok manapság attól tartanak, hogy az úgynevezett „szuperbaktériumok” világméretű terjedése az antibiotikumok előtti érába taszíthatja újra az emberiséget, amikor banális fertőzések nem kezelhetők, rutin műtétek és beavatkozások életveszélyesek lehetnek.
Minta országok és lemaradók
Az Európai Unió 2002-ben ajánlásokat fogalmazott meg a multirezisztens baktériumokkal szembeni küzdelemre, de az ajánlások betartása nem kötelező. Több tagállam – köztük Magyarország – nem tartja be maradéktalanul az antibiotikumok racionális, óvatos alkalmazásával kapcsolatos ajánlásokat. Átfogó nemzeti programokra lenne szükség, amely tartalmazza a mikrobiológiai vizsgálatok növelését, a fertőzések felügyeleti rendszerének fejlesztését. Az ilyen programok bizonyítottan 30-50 százalékkal csökkentik a kórházi fertőzéseket, és igen jelentős mértékben visszaszorítják a multirezisztens kórokozókat. Svédország például mintaszerűen jár el ezen a téren: az állam szorosan felügyeli a kialakuló új fertőzéseket, és szükség esetén joga van rendelkezni. Ez azt jelenti, hogy ha megjelenik egy rezisztens törzs, azonnal szigorú receptírási szabályokat vezetnek be. Így lehet az, hogy Svédországban a Staphylococcus-fertőzések alig két százaléka rezisztens, míg az Egyesült Államokban ez hatvan, Magyarországon pedig 25 százalék.
Hogyan védekezzünk a szuperbaktériumok ellen?
A rezisztencia kialakulásáról mi tehetnünk leginkább, mivel akkor is antibiotikumot adunk, esetleg szedünk, amikor ennek nem áll fenn a javallata (például vírus-fertőzések esetén.) A feleslegesen felírt vagy helytelenül használt antibiotikumok tömegéért viszont „hálásak” a mikrobák, mert könnyedén ellenállóvá válnak egy-egy gyógyszerrel szemben. A rezisztencia felgyorsulásának másik oka, hogy gyakran az élelmiszerekbe (például a húsokba) is kerülnek antibiotikumok.
-Ne forszírozzuk tehát az orvosnál az antibiotikumok felírását, különösen influenza vagy megfázás esetén. Megelőzésként semmiképp se szedjünk antibiotikumot!
-Ha azonban az orvos antibiotikumot ír fel, az utasításoknak megfelelően – úgy és annyi ideig – kell szedni, ahogy az orvos előírja; az antibiotikum kúra nem szakítható meg akkor sem, ha már nem lázas az ember, vagy már jobban érzi magát.
-Ha nem hat az antibiotikum, az újabb kúra előtt mikrobiológiai és egyéb vizsgálatokra, illetve infektológiai konzultációra szóló beutalót kell kérni az orvostól.
-Ügyelni kell az alapvető higiénére. Gyakran kell kezet mosni, különösen, ha hazaérnek bárhonnan, WC-használat után, ételkészítéskor, étkezéskor, a háziállatok gondozása után (az állatok gyakran hordozói a multirezisztens kórokozóknak). A beteg kérje, hogy az orvos is mossa meg a kezét, mielőtt megvizsgálná, még akkor is, ha a magyar orvos-beteg viszonyrendszerben ez elég szokatlannak tűnhet.
-Erősítsük az immunrendszerünket. Alapvető dolog – és ezzel az orvosok sem számolnak gyakorta -, hogy a kórokozókat végeredményben nem az antibiotikumok pusztítják el, hanem a szervezet immunrendszere.
Hozzászólás zárolva.