Brunner Erzsébet hagyatéka
1929-ben két törékeny asszony indult el gyalogosan Indiába. Egy kevéske pénz és hatalmas elhivatottság volt mindenük. Szerencsék sorozata folytán jutottak el álmaik országába, amely nem csak tárt karokkal, de rengeteg festenivalóval is várta őket. Nem kisebb személyiségek kerültek vásznaikra, mint Mahátmá Gándhí, a „Nagy lélek”, a Nobel-díjas költő Rabindranath Tagore, a Nehru család több tagja vagy a dalai láma.
A Brunnerek művészete újabb megtestesítője, kristályosodási pontja annak a régtől fogva létező szellemi kapcsolatnak és kulturális hagyománynak, amely Magyarország és India között fennáll, s amely magyar Ázsia-kutatókat és művészeket időről időre gyökereink, szellemi rokonságunk keresése vagy spirituális töltődés céljából Indiába vonzott. A magyarok és az indiaiak között fennálló lelki-szellemi közösség érzése, ha nem is tudományosan igazolható, mégis élő, létező jelenség, melyet indiaiak, ha megnyilatkoznak, éppúgy szükségesnek tartanak mindannyiszor hangsúlyozni, mint amennyire nyilvánvaló ez azokból a nagy szellemi és művészeti teljesítményekből, melyeket e vonzódás időről időre létrehozott. A Brunnerek életműve a Kőrösi Csoma Sándor, Zajti Ferenc, Medgyaszay István és más kutatók, művészek által fémjelzett hagyomány folytatója, s mint ilyen, a magyar-indiai kulturális és művészeti kapcsolatok nagyszerű példája.
A kiállításhoz különleges gyerekeknek szóló kiadvány is készült, amelyhez egy indiai játék a paccsíszí igazán „hoppos” változatát is mellékeltünk.
A kiállítás kurátora: Renner Zsuzsanna
Időtartama: 2007. június 23 – 2008. február 17..
Helyszíne: Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Művészeti Múzeum, 1062 Budapest, Andrássy út 103.
Hozzászólás zárolva.