Csak hat nő űzi ezt a sportot Magyarországon

„Általában a telephelyen összekészítjük a felszerelést, megnézzük a szélirányt és felszállóhelyet választunk. Arra repülünk, amerre a ballont fújja a szél. Egy autó a földön követi a ballont – az ő feladata megtalálni, hol fogunk földet érni. Van, aki ezt a részét élvezi a legjobban a munkának. Leszállás után összeszedjük a ballont, és néha piknikezünk is egyet” – meséli a pilóta.

A repülésre egész évben van lehetőség, ám az időjárási viszonyok határozzák meg, hogy egy adott napon engedélyezett-e a felszállás.

„Minden héten repülünk, főleg hétvégén. A nyári időszakban hétköznap este is felszállunk a vendégekkel, vagy akár nélkülük is. Tavasztól őszig közvetlenül napkelte után és napnyugta előtt tudunk repülni, télen pedig napközben. Ha az idő nem alkalmas a felszállásra, akkor földi gyakorlatot tartunk az újaknak” – mondja Dalma, aki azt is elárulja: kedvencük a Velencei-tó változatos térsége, ahol sok fel- és leszállóhely akad. „Sokan még mindig nem gondolják, hogy ők is repülhetnek ballonnal, pedig bárkinek van lehetősége rá – ahogy arra is, hogy ha komoly az érdeklődés, elkezdje a pilótaképzést!”

A repülést legtöbbször ajándékba veszik valamilyen alkalomra, 1 évig érvényes, névre szóló, díszes utalvány formájában. Ilyenkor előre is egyeztethető az időpont, bár néha módosítani kell rajta, hiszen az utolsó szót mindig az időjárás mondja ki. Az utasok előre megtanulják, hogyan kell viselkedniük a kosárban, illetve mit kell tenniük, ha az leszállás közben esetleg eldől.

„Imádni szokták, amikor ez történik! Sokat nevetnek közben. Az utasaink nagyon boldogok repülés közben, ráadásul sokan leküzdik a tériszonyukat is” – zárja Dalma.