Édentől Keletre Fesztivál
A Trafóban az ötödik alkalommal jelentkező Édentől Keletre Fesztivál idén is egy-egy szubkultúra jól ismert zenészeinek legújabb, vagy ritkán hallható formációit gyűjti egybe. Meghatározó az elektronika és a kísérleti jelleg.
Tigrics & Prell- MindenMásFúj
(Analóg és digitális, hagyományos és legkevésbé hagyományos eszközök)
A két laptop-barát ritkán hallható együttműködése igazi kaland maguk és közönségük számára is: a zajosabb hangképekből és tört ritmusokból felépülő koncert egyetlen nagy ívet leíró közös improvizáció.
Matthew Shipp and Guillermo E. Brown (USA)
A két zenész együttműködése nem újkeletű: David S. Ware quartetjében, az Antipop Consortiumban, DJ Spooky oldalán és számtalan egyéb formációban játszanak együtt. Matthew Shipp zongorajátékában a 60-as évek free jazz világa keveredik modern klasszikus elemekkel, de feltehetően nem ettől tekinthetjük a improvizatív, kortárs elektronikus zene alapvetésének. A fiatalabb generáció leginkább DJ Spooky lemezén (Optometry) vagy az Antipop Consortium tagjaként, a jazzben járatosabbak Roscoe Mitchell, Rob Brown, Roy Campbell, Wadada Leo Smith vagy Mat Maneri együtteseiben találkozhatott zenéjével.
A koncerten Matthew Shipp zongorán, a dobos Guillermo E. Brown pedig ezúttal laptop, lemezjátszó és elektronikus hangszerek, effektek segítségével súlyosbítja a helyzetet.
Dj Mesterházy – a Trafó Bár Tangóban
Zenéjében helyet kapnak klasszikus dzsessz elemek, alélt ambient frekvenciák, a legújabb elektro hangzások és a helyenként ugyan még kísérleti stádiumban lévő, a szívritmust viszont kíméletlenül megsokszorozó push da tempo over 200 bpm őrületek.
Jason Forrest aka.
Donna Summer (USA-D) – a Trafó Bár Tangóban
Mi sem áll távolabb a breakcore-tól, mint a klasszikus showmanség – gondolhatnánk, ha nem tudnánk Jason Forrestről. Bátran állíthatjuk, hogy ő az, aki a közönség folytonos hergelését és vicces bemondásokat nem nélkülöző, frenetikus fellépéseivel szórakoztatóvá teszi ezt az amúgy nehezen emészthető, a befogadó- es tűrőképességet próbára tevő zenét. Forrest az általa kitalált kategória, a plundephonics, azaz „lopofónia” magas szintű művelőjeként élvezettel fosztogatja kedvenc kincstárát, majd az összeharácsolt hangmintákból és a hol széttört, hol döngölő ritmusokból színes és szórakoztató kollázsokat állít össze. 2003-as lemezét, a This Needs To Be Your Style-t a digitális ügyekben mérvadó Wire magazin az év 15 legnagyobb dobása közé tette, következő albuma, a The Unrelating Songs of the 1979 Post Disco Crash (Az 1979-es poszt-diszkó összeomlás kíméletlen dalai) pedig elnyerte a kritika és a közönség egyöntetű lelkesedését.
Hozzászólás zárolva.