Egészség: a legnagyobb természetes kincs

A rossz egészségi állapotáért felelős mind az egyén, mind a társadalom. Az erősen szennyezett környezet, az egzisztenciális nehézségek, a stresszhatás, az egészségtelen táplálkozás, a testmozgás hiánya, az egészségügy anyagi gondjai, az egyén felvilágosításának hiánya, mind-mind hozzájárulnak a rossz statisztikához. Ezek felett szükség van a környezetvédelemre és az országos szűrőhálózat megszervezésére, ezek társadalmi feladatok. Az egyén felelőssége pedig az, hogy igénybe veszi-e a felajánlott ingyenes szolgáltatásokat, illetve tesz-e egészsége megőrzéséért. (pl. egészséges táplálkozás, testmozgás, felvilágosító előadásokon való részvétel).

A Magyarország egészségi állapotát jellemző mutatók borús képet vetítenek előre. Az alacsony születésszám és a magas halálozási arány önmagában is komoly terhet jelent majd a jövendő generációknak, azonban a haláloki struktúra sajátosságai valamint a lakosság leromlott egészségi állapota további komoly problémákat vet fel. A nagyarányú keringési megbetegedés, a daganatos betegek folyamatosan magas száma valamint a fiatalok körében is egyre gyakrabban jelentkező enyhébb, de az életminőséget jelentősen rontó betegségek növekvő aránya (pl. mozgásszervi megbetegedések, allergiák típusai) afelé mutatnak, hogy a csökkenő lélekszámú aktív népesség kisebb gazdasági teljesítményre képes, így az arányok eltolódásával veszélybe kerülhet az egyensúlyi helyzet. A jövőben elérendő gazdasági és társadalmi jóléthez elengedhetetlenül fontos tehát, hogy a felnövekvő generáció szociális és egészségi jólétben is éljen.

A közbeszédben gyakorta jelenik meg az a tévhit, hogy az egészségügyi ellátórendszer minősége határozza meg a társadalom egészségi állapotát. Valójában azonban az egészségügy jobbára csak a már kialakult betegségekkel tud csupán foglalkozni, így mondhatjuk, hogy szerepe a megromlott egészség helyreállítására korlátozódik. Az egészségmegőrzés illetve egészségfejlesztés fontosságát talán napjainkban kezdik felismerni, de érdemi változást lehetővé tévő források egyelőre nem állnak rendelkezésre. Az a felismerés, hogy az ember egészségét az egészségügyi rendszeren kívül a táplálkozás, a fizikai – társadalmi környezet, a genetikai adottságok valamint az egyéni életvitel (pl. testmozgás) befolyásolja lehetőséget ad arra, hogy további támadáspontokon is javítsunk az egészségi állapoton. Az egészségmegőrzés tekintetében öntudatos nemzedék felnevelése a társadalom – és az egészségi állapottal foglalkozók – szép feladata.