Egy félreismert hős a nők szolgálatában
Valószínűleg mindannyiunk találkozott már a csaláncsípés okozta égető, maró érzéssel kirándulások vagy kerti munka során. Mit szólnánk hozzá, ha valaki azt mondaná nekünk, hogy ismer egy növényt, amely úgy néz ki, mint a csalán, széleskörű gyógyító erővel rendelkezik, de nem kell félnünk tőle, mert egyáltalán nem csíp?
Igen, a fenti leírás a fehér árvacsalánra vonatkozik (latinul: Lamium album), mely valójában egyáltalán nem csalán, hiszen az árvacsalánfélék (Lamiaceae) családjába tartozik, nem a csalánfélék (Urticaceae) közé. Míg a nagy csalán (Urtica dioica) sok ezer apró csalán szőre hangyasavat (és mellette még acetilkolint, szerotonint és hisztamint) bocsát ki, valamint nem rendelkezik az árvacsalánfélékre jellemző fehér ajakosvirággal, addig a fehér árvacsalán teljesen ártalmatlan növény, akár a vele való érintkezést tekintjük, akár belső alkalmazását. Emiatt nemcsak Magyarországon, de angolszász nyelvterületen is elterjedt népi elnevezése ennek a növénynek a "holtcsalán" (angolul: dead nettle). Az egész Európában, Ázsia különböző régióiban elterjedt fehér árvacsalán gyógyhatásában is különbözik a hagyományos nagy csalántól. Ez utóbbinak friss hajtásaival régen és ma is reumás betegeket "ütögetnek", teáját pedig évszázadok óta fogyasztják ízületi betegségek ellen. A fehér árvacsalánt ilyen célokra egyáltalán nem használják, közös tulajdonságaik csupán vizelethajtó, vértisztító hatásukban merülnek ki.
Fontos tehát, hogy felismerjük, meg tudjuk különböztetni egymástól a két növényt. Ha nem boldogulunk a botanikai szakkönyvek adta leírások segítségével, nagy könnyítést jelenthet számunkra a Magyarország különböző tájait bejáró, egyre nagyobb népszerűségnek örvendő gyógynövénytúrák (www.gyogynovenyturak.hu) egyike, ahol részletesen megismerkedhetünk úgy a gyógynövények felismerésének apró trükkjeivel, mint a belőlük készült teák, krémek, fürdők helyes alkalmazásának fortélyaival.
Fehér árvacsalán a nők védelmében
Az erdők szélén és utak mentén gyakori, évelő növényt már évszázadok óta használják gyógyításra, bár a hivatalos orvostudomány csak bizonyos hatásmechanizmusait tudta tudományos kísérletekkel is igazolni, a népi gyógyászat és homeopátia ma is széleskörűen alkalmazza. Az akár fél méteresre is megnövő szőrös szárú fehér árvacsalán virágait és leveleit áprilistól júliusig gyűjtik.
Tudományosan is alátámasztott e növény gyulladáscsökkentő hatása, akár külsőleg, akár belsőleg alkalmazzák, s ezt őseink is tudták, így a népi gyógyászat eszköztárában a fehér árvacsalán a korpa eltávolításának és a fejbőrviszketés enyhítésének biztos módjaként szerepel, de ajánlják húgyúti és emésztési problémákra (hasmenés, gyomorhurut, felfúvódás), valamint álmatlanság* esetén is.
Hozzászólás zárolva.