Egy férfi a nő mellett lesz férfi, és fordítva…
A társadalmi nemek, férfiak és nők egyenlő esélye kívánatos céllá vált napjainkban. A nemek közti különbségek biológiailag az Y kromoszómára vezethetők vissza. Erre rakódott rá az eltérő szocializáció, a nemspecifikus viselkedés és társadalmi szerep.
A nők életére, tapasztalataira koncentráló tudományos írások nagyon régóta elkülönítenek két fogalmat, a biológiai nem (‘sex’) és a társadalmi nem (‘gender‘) fogalmát. Az első a két nem anatómiai, biológiai különbözőségeire utal, a gender viszont mindazokra a társadalom által konstruált és megélt tapasztalatokra, elvárásokra, normákra, eszmékre, amelyek a két nemhez kapcsolódnak.
A gender fogalom megszületése tulajdonképpen ahhoz a feminista irányzathoz kapcsolódik, amelyik azt fogalmazta meg, hogy a két nem társadalmi megítélésében nem a biológiai-genetikai meghatározottság játszik szerepet, hanem a társadalomban kialakult viszonyok és normák. Idézni lehetne Simone de Beauvoir híres megjegyzését, hogy "Az ember nem születik nőnek, hanem azzá válik" (Beauvoir 1971, 197). Ebben a megközelítésben a nők és a férfiak közötti kulturális különbségekre helyeződik a hangsúly, valamint ennek a különbségnek a megszüntetésére, egyenlőséget követelve a politikai, a művészeti, a kulturális életben, a munkában, és a mindennapi élet egyéb területein.
A feminizmus egy másik nagy irányvonala viszont azt hangsúlyozza, hogy a két nem természetesen különbözik egymástól, és ha a két nem közötti egyenlőséget tűzzük ki célul, akkor az oda vezet, hogy a társadalom által általánosan elfogadott életstílushoz, kulturális vagy tudományos kompetenciához, tapasztalathoz lesz hozzáférése a nőknek is, ezek azonban mindig a férfiak által meghatározottak. Így a cél inkább az, hogy a társadalom legitimnek ismerje el a nők másfajta kultúráját, tapasztalását, életérzését, elfogadja azt a puszta a tényt, hogy a nők bizonyos dolgokat másképp élnek meg. Nem pusztán arról van már szó, hogy helyet kapjanak a nők a férfiak világában, hanem arról, hogy saját tapasztalataik, saját világuk, saját életük is elfogadott legyen a társadalomban.
A nemi szerepeket az adott társadalom alkotja, így ez állandóan változik. Ezt tükrözi, ha megnézzük, hogyan viselkedett, milyen szerepnek felelt meg a nagymamánk, édesanyánk, mi magunk, vagy a barátnőnk, feleségünk. A múlt századi női szerepek a családanya modelltől eljutottak a független, önálló karrierista női ideálképig. Persze ez nem mindenkire igaz. Még ma is nagy számban találunk olyan hölgyeket, akik a gyermekvállalást és az otthoni teendők menedzselését tűzték ki életcélul.
Hozzászólás zárolva.