Egy férfi a nő mellett lesz férfi, és fordítva…
A társadalmi nemek, férfiak és nők egyenlő esélye kívánatos céllá vált napjainkban. A nemek közti különbségek biológiailag az Y kromoszómára vezethetők vissza. Erre rakódott rá az eltérő szocializáció, a nemspecifikus viselkedés és társadalmi szerep.
A politika is hozzájárult a női kép formálásához. Az államszocializmusban szocialista emancipációról beszélhetünk. Az erőltetett emancipáció oka egyrészt gazdasági volt, a munkaerő létszám növelése miatt nyíltak meg a lehetőségek a nők előtt, másrészről ideológiai, az egyenlőség hirdetése miatt. Ennek eredményeként a foglalkoztatás elérte a biológiai maximumot, vagyis a nők teljes foglalkoztatottságáról beszélhetünk. Férfias foglalkozásokban mutatatták a nőket. A két nem hasonlít egymásra és ugyanannak a feladatnak az ellátására is alkalmasak, ezért a hölgyek akár traktort is vezethetnek. A hatvanas évektől változás történt. A munkanélküliség prognózisa és a gyermekszám csökkenése miatt csökkent a foglalkoztatott nők száma. A gyermekvállalási kedv megerősítésére bevezették a GYES és a GYED intézményét. Nagy Beáta szociológus, gender-kutató szerint könnyebb volt a rendszert kritizálni, mint a férfiak szerepét megkérdőjelezni. Azóta sem merült fel ez a kérdés.
A rendszerváltás utáni változások ellentmondásosak. Megnövekedett a gazdaságban, a politikában a nők aránya. Ez összefügg azzal, hogy kinyíltak az iskolák kapuik a hölgyek számára. 2001-ben a főiskolán, egyetemen továbbtanulók száma megközelítette a százezret, a lányok aránya a felsőoktatásban 53,4 százalék volt. Az akadémikusok 3 százaléka, az akadémiai doktorok 10 százaléka, a kandidátusok 22 százaléka nő. Már a tudomány fellegvárainak bevételére is ott gyülekeznek a nők, a jövendő akadémiai pályafutásra felkészítő doktoriskolásoknak ma már több mint 40 százaléka lány.
A hagyományos alárendelt, háztartást vezető női szerepekből a nők munkába állással törtek ki. A munkahelyi hierarciában szépen emelkedett a nők pozíciója. Vezető pozícióban kevesebb nő van. Legtöbben alsó- , vagy középvezetők, vagy tipikus női területeken látnak el vezetői beosztást. A szociológiában használnak egy a fogalmat az "üvegplafont". Ez azt jelenti, hogy míg a középvezetői szinteken egyre több nő található, enyhítve ez által a nemek közti egyenlőtlenséget, addig a legfelsőbb vezetői körökbe nagyon kevés nő jut el. Nagy Beáta, szociológusnő kutatásai szerint a legújabb hazai jelenség az, hogy a vállalatoknál "üvegplafonba" ütköző nők felmondanak, és saját vállalkozást alapítanak. Kedvezőbb a trend a nemzetközi üzleti életben. A nemzetközi üzleti elit női képviselőinek befolyása évről évre nő.
Hozzászólás zárolva.