Elhagytál? Veled még most is újrakezdeném!
Megcsalták és most keserűen csalódott? Dühünk és sértettségünk csillapodása után mégis érdemes elgondolkodni:- Képesek vagyunk-e újrakezdeni? Érdemes-e feladni?
Legyek megalkuvó? Tegyem félre a női büszkeségem és bocsássak meg neki? De a kisördög így is állandóan dolgozni fog…Sosem fogok már bízni benne, még akkor sem, ha szeretem! De mással sem tudnám újra kezdeni…- siránkozott volna tovább, de a malachúsom szagot kapott már a szatyorban, és így néhány vigasztaló és bíztató bölcsesség után, magára hagytam.
Van ez így máshol is, mással is – morfondíroztam hazafelé a dolgon tovább, amikor „micsoda véletlen”(?) Sanyi fordult ki elém az egyik kocsmából (tényleg elég nyomorultan).
– Éppen most futottam össze a nejeddel,- újságoltam neki lelkesen és ártatlanul. Talán rád vár éppen, nem de?
Sanyi csillogó, kissé üveges tekintettel rám nézett, és mint akinek most világosodott meg, csak ennyit rebegett:
– Azt hiszem tényleg engem vár,- mondta kissé tétován, majd egyre sietősebb léptekkel elindult abba az irányba ahonnan jöttem…
Hozzászólás zárolva.