Elhanyagolt érszűkületedből így lesz fekélyed, infarktusod!
A szív- és érrendszeri betegségek ma már szinte népbetegségnek számítanak, ám sokan még mindig nem veszik komolyan a figyelmeztető jeleket, későn fordulnak orvoshoz és az életmódjukon sem hajlandók változtatni. Prof. dr. Blaskó György,aTrombózisközpontvéralvadási szakértője, belgyógyász, klinikai farmakológus arra figyelmeztet, hogy az elhanyagolt érszűkület esetén megnő a fekély, az infarktus és a stroke kockázata is.
Rizikófaktorok az életmódban
A perifériás érszűkületet az alsó végtagokat friss vérrel ellátó verőerek, az artériák falának
elmeszesedése, szűkülete okozza. Ezek az erek az egész testünket behálózó érrendszer részei,
ezért betegségük estén más szervek, például a szív, vagy az agy ereinek érintettségére is
számítani lehet.
A későn felismert, vagy elhanyagolt érszűkület igen súlyos következményekkel járhat,
amelyek kezelése nehéz, sokkal hatékonyabban működik viszont a megelőzés. A betegség
ugyanis számos életmódbeli tényezők hajlamosít, mint a dohányzás, a cukorbetegség, az
elhízottság, a magas vérnyomás, a magas a vérzsír- és húgysavszint, a mozgásszegény
életmód. A fentiek közül a dohányzás a legveszélyesebb: egyértelmű az összefüggés. A változáshoz az orvosok felvilágosító tevékenységén kívül nagyon fontos, hogy
mindenki felelősséget vállaljon az egészségéért, a dohányzást ne is kezdje el, és szükség esetén kérjen szakértő segítséget. Bár a genetikai hajlamot nem lehet kivédeni, megfelelő életmóddal és rendszeres szűréssel sokat tehetünk a betegségek és szövődményeik kivédéséért
Mikor kell orvoshoz fordulni?
A lábakban megjelenő érszűkületnek négy stádiuma van – súlyosságtól függően:
1. Amíg a betegség lappang, legfeljebb műszeres vizsgálatokkal lehet az erek meszesedést
kimutatni, de kórisme felállítását adó úgynevezett doppler vizsgálat még negatív. A
rizikótényezőkkel rendelkezők esetén a negatív eredmény megnyugtató lehet, de ilyenkor
már érdemes belevágni egy életmódváltásba, hogy elkerülhető legyen egy későbbi, komoly
betegség.
2. Járáskor a vádliban, egy adott járástávolság megtétele után fájdalom lép fel, ami a
beteget megállásra kényszeríti. Kis pihenő után a fájdalom szűnik, és a járás folytatható, de
bizonyos járástávolság újból jelentkezik. Ezt a stádiumot intermittáló sántításnak nevezik.
3. Később már nyugalomban is, főleg éjjel, fekvő helyzetben jelentkezik a fájdalom, ami
a lábak lelógatására, vagy felkelés során enyhül. Ennek oka, hogy a végtag vízszintes
helyzetében kevesebb vér áramlik a szövetekhez. A láb hideg és zsibbadt lehet, a bőr
szárazzá válhat, elfehéredhet, elkékülhet – mindez a rossz vérellátás miatt.
4. Igazán súlyos az állapot, amikor a végtagokon fekély, szövetelhalás alakul ki, amely azt
jelzi, hogy a végtag komoly veszélyben van! Fontos tudni, hogy a cukorbetegeknél és a
súlyos dohányosoknál létezik olyan helyzet, amikor azonnal orvoshoz kell fordulniuk. Ha a
végtagot ért bármely sérülés következtében kialakult seb néhány napon belül nem gyógyul,
feltétlenül fel kell keresni a szakembert, mert a rossz gyógyulási hajlam az ő esetükben
lehet a rossz vérellátás következménye, és súlyosbodás megelőzése miatt az érszűkületet ki
kell zárni.
Hozzászólás zárolva.