„Én nem hagyom, hogy a gyermekemet hulladékként elégessék!”

Spontán vetélés: a terhesség természetes úton és körülmények között történő megszakadása. Ez a hivatalos definíciója annak, ami a szülők számára leírhatatlan fájdalom. És olykor az orvos objektivitása és a szülői fájdalom csatát vív a kórházban, a pici test felett.

10 hetes volt a magzat, mikor az édesanyának spontán vetélése volt. Az anya teljesen összeomlott, az édesapára hárult a feladat, hogy megkérdezze, mi lesz a halott magzat sorsa.

A szokásos eljárás szerint „az abortumot” el kell távolítani a méhből, aztán kórbonctani vizsgálat következik, végül pedig elégetik biológiai hulladékként – hangzott az orvos válasza.

Az újabb kérdésre, hogy miként lehetne mégis eltemetni tulajdon gyermekük testét – gyermeknek tekintették, merthogy a szülői érzés nem függ a hetek számától – azt a választ kapták, hogy a testet a nőgyógyász nem adhatja ki. Ez nem tartozik az ő hatáskörébe, legfeljebb a patológus teheti. És különben sem tudja, egyáltalán a jogszabály megenged-e ilyesmit.

Az édesapa elhatározta, nem engedi, hogy gyermeke testét „hulladékként” elégessék. Másnap ügyvédet kertesett, aki elmondta, hogy semmilyen törvény nem tiltja, hogy a testet a kórbonctani vizsgálat után eltemessék. A gyakorlatban viszont problémát jelent az, hogy a magzatnak nincs halotti bizonyítványa. Utóbbi viszont a patológus szerint feltétel ahhoz, hogy kiadhassa a kis testet.

Tiltó jogszabály ugyan nincs, a valós helyzet pedig az, hogy sokan szerették volna már eltemetni magzatkorban meghalt gyermeküket, de a kórház nem adta ki a  testet, a szülők pedig nem tudták vállalni az úttörő szerepével járó jogi procedúrát.

Az édesapa harcát végül siker koronázta. Az ügyvéd egyeztetett az ÁNTSZ-szel és a kórház vezetőségével is, és készült egy megállapodás, miszerint a kórház temetkezési vállalkozónak kiadhatja a testet. A vállalkozó akadékoskodhatott volna a halotti bizonyítvány miatt, de szerencsére nem tette.

Sok mindent elárul a helyzetről, hogy a formalinos műanyag dobozra, amiben a magzat teste volt, ezt írták: Ne dobd ki!