Energia, az ember hajtóereje
Lehet, hogy az ember egyik legnagyobb energiaforrása magában a természetben van, csak fel kell ismerni, hogy miattunk van, emiatt úgy kell vigyázni rá, mint magunkra? Egyre inkább hajlamos vagyok mindezen állításokat igaznak vallani.
A motivációk nagyon is különbözőek. De egy közös van: a sikerélmény elérése, melyet egyikünk önbecsülésként, másikunk bizonyításként, harmadikunk hiusága kielégítéseként, továbbiak esetleg családjuk jólétének megteremtéseként, és akad aki a nemzetért, az emberiségért való felelősségérzeteként, és még sorolhatnánk tovább az okokat, éli meg. Energiánkat ezekből a motivációkból többszörösére vagyunk képesek táplálni.
A természet szépsége
Azt hittem, a hétvégi házak, a kertészkedés, a vidékre költözködés csak egy újmódi szokás, egyik divatirányzat a sok közül. Csak amikor én is elhagytam a nagyvárost, kiköltöztem falura, a hegytetőre, az erdő mellé, egy gyönyörű panoráma kellős közepére, csak akkor értettem meg az ember szoros összetartozását a természettel. A természet szépsége, a levegő tisztasága, együttélés a virágokkal, fákkal, bokrokkal óriási kikapcsolódási, erőgyűjtési lehetőségeket nyújt.
Azóta gyakran gondolkodom azon, miért tudunk mi emberek feltöltődni a szabadban, gyönyörű tájakon jobban, mint zárt helyiségekben, legyen az a legnagyobb luxussal ellátott. Talán azért, mert a természet szépségéből, gazdagságából energiát kapunk? Lehet, hogy az ember egyik legnagyobb energiaforrása magában a természetben van, csak fel kell ismerni, hogy miattunk van, emiatt úgy kell vigyázni rá, mint magunkra?
Egyre inkább hajlamos vagyok mindezen állításokat igaznak vallani.
forrás: Piac és Profit Magazin archív
Hozzászólás zárolva.