HAVONTA 4 FŐS VACSORA ÁRA MEGY EL GYÓGYSZERRE
Ennyit szánunk az egészségünkre
A magyarok havonta fejenként átlagosan 15 ezer forintot költöttek az egészséggel kapcsolatos termékek vásárlására, legnagyobbrészt gyógyszerekre. Magánorvoshoz a lakosság négytizede jár legalább évente egyszer, főként fogorvoshoz és nőgyógyászhoz, ám ezt a koronavírus-járvány úgy árnyalta, hogy a magánorvoshoz járók 15 százaléka kevesebbet szánt ilyen szolgáltatásra.
A fogorvos a legnépszerűbb magándoki
A magyarok közel 40 százaléka szokott legalább évente – ezen belül felük évente többször is – igénybe venni valamilyen magán-egészségügyi ellátást. Magánúton leggyakrabban (24 százalék) fogorvoshoz jár, de gyakori a nőgyógyászati, bőrgyógyászati és szemészorvosi látogatás is (5-13 százalék).
Magánorvoshoz jellemzően a magasabb jövedelműek (48 százalék) és a felsőfokú végzettségűek (63 százalék) járnak, utóbbi csoport negyede legalább félévente megy. Szakterülettől függetlenül a többség az elmúlt évben összesen legfeljebb 20 ezer forintot fizetett ki magánrendeléseken.
A pénztárcának jobban fájó költések miatt azonban a fogorvosi kezelések éves összege tavaly átlagosan 76 ezer forint volt, míg a nőgyógyászati, bőrgyógyászati és szemészorvosi szakrendelésekre átlagosan 30-40 ezer forintot költöttek.
Nem igazán rakunk félre: nem félünk egy esetleges betegségtől?
Az előre tervezés, az öngondoskodás mértékét mutatja, hogy mennyire tájékozott a lakosság az egészségügyi célú finanszírozási módokkal kapcsolatban. A magyarok közül tízből kilencen hallottak már az életbiztosításokról (és baleset- és betegségbiztosításról), kétharmaduk pedig legalább valamennyire ismeri is ezt a pénzügyi terméket. A túlnyomó többség (82-86 százalék) értesült már az egészségpénztárról és az egészségbiztosításokról, azonban csak felük véli úgy, hogy ismeri is azokat, míg a lakosság 14-18 százaléka egyáltalán nem szerzett még tudomást róluk.
Az egészségügyi jellegű cafeteriáról kétharmad hallott már (69 százalék), de csak ötből ketten ismerik legalább valamennyire. Az egészséghitel a legkevésbé ismert alternatíva, amelynek létezéséről a többség (61 százalék) még nem is tud, és a felmérésben résztvevők csak kevesebb mint ötöde mondja magáról, hogy valamelyest ismeri (19 százalék). Az elmúlt két évben nagyobb összegű orvosi ellátást finanszírozó lakosok tájékozottabbak: az egészségügyi célú pénzügyi termékek ismertsége valamivel magasabb (6-10 százalékponttal) a körükben.
A cikk eredetileg az mfor.hu-n jelent meg.
Hozzászólás zárolva.