Erősebb a szégynérzet, mint az odalenn észlelt tünet

A férfiak többsége a párjától kér tanácsot, ha szokatlan tünetet észlel odalent, szakorvoshoz viszont mindössze az érintettek ötöde fordul. Nem meglepő, hiszen a legfrissebb statisztikák szerint csak kevesen tudják, kit kell felkeresni ilyen jellegű panaszokkal: minden tizedik megkérdezett szerint a hematológus (vérképző szervek megbetegedéseit vizsgáló orvos) és az ortopédus (mozgásszervi betegségeket vizsgáló orvos) is foglalkozik nemi bajokkal vagy végbéltájéki problémákkal.

A szexuálisan leginkább aktív 18-29 éves fiatalok a legkevésbé tájékozottak: minden tizedik megkérdezett a filozófiai irányzatot képviselő fenomenológusokat is férfi problémákkal foglalkozó szakorvosnak gondolja.

Ezzel szemben a férfigyógyászként praktizáló andrológusokról a férfiak fele soha nem hallott, de alacsony a proktológusok ismertsége is: tízből négy férfi sosem hallott még róluk!

Fitymaszűkület, nemi szervi szemölcs, gonorrhea: az orvos előtt is kínos beszélni róla

Bár a nőgyógyászati szűrések régóta nem számítanak tabunak, a férfi bajokról még mindig csak szemérmesen beszélünk. A hererákról vagy a prosztatarákról tízből négy férfi szégyell beszélni, de ennél is kellemetlenebbnek érzik a nemi betegségeket, például a nemi szervi szemölcsöt vagy a gombás fertőzéseket. A fitymaszűkületet (amiről minden második válaszadó hallgat) a fiatal korosztály tartja a legkínosabbnak: a 18-29 éves férfiak kétharmada titkolja, ha érintett.

Pedig ezek a betegségek a fizikai tünetek mellett komoly lelki megterheléssel is járnak: hátrányt jelenthetnek a munkavégzésben, és minden ötödik válaszadó szerint ellehetetlenítik a szexuális életet.

– Ha az orvosok felé kínosnak érzik a betegséget az érintettek, akkor nagy eséllyel a párjukkal sem beszélik meg, ami könnyen tönkreteheti az együttléteket, és magányhoz, depresszióhoz vezethet. A nők ezzel szemben tudatosabbak és nyitottabbak: bár kifejezetten kellemetlen számukra a hüvelygyombáról vagy a hüvelygyulladásról beszélni, a mihamarabbi gyógyulás érdekében többségük megteszi a szükséges lépéseket – hívta fel a figyelmet Kántor Nedda, szakpszichológus.

Trágárnak érzik magukat a férfiak, ha az aranyérről kell beszélni

A népbetegségnek számító aranyérbetegség szintén tabu téma a férfiaknál: bár a válaszadók felének volt már aranyeressége, csak tizedük ment el proktológiai vizsgálatra, 12%-uk pedig más orvost keresett fel a panaszaival.

A végbéltáji panaszoktól szemérmesek lesznek: egy proktológiai vizsgálat alatt minden ötödik férfi trágárnak vagy gyerekesnek érzi a panaszokat leíró szavakat, és szégyelli a tüneteket. Sokan csak 2-3 hét után fordulnak orvoshoz, kétharmaduk ugyanis abban bízik, hogy magától elmúlik a betegség, tízből hárman pedig házi praktikákkal próbálják kezelni a végbéltáji problémákat. Sok férfit a társadalom felől érkező elvárások is visszatartanak a vizsgálattól: majd minden hatodik férfi és a nők 12%-a úgy véli: egy férfi legyen olyan erős, hogy orvosi segítségnyújtás nélkül is kibír bizonyos egészségügyi problémákat.

– Az említett betegségek felismerése és kezelése kulcsfontosságú, hiszen az érintettek sokszor nem is tudják, hogy mi minden állhat a háttérben. Az aranyérbetegségnek tulajdonított tünetek, mint a vérzés, a váladékozás vagy a nehezített székletürítés vastagbéldaganatra is utalhatnak, ezért különösen fontos a szakorvosi konzultáció és a szakszerű terápia – hívta fel a figyelmet Dr. Csatár Éva, proktológus. Ennek tudatában a megkérdezettek fele azonnal orvoshoz fordulna, azok is, akik korábban csak kifejezetten súlyos tünetek esetén kerestek fel szakértőt.

Sokat ülnek a magyarok az irodában és a mellékhelyiségben is

Nemcsak a tünetekről, de a megelőzésről sem szeretünk beszélni: tízből négy férfi legalább 10 percet, minden tizedik pedig legalább 15 percet tölt a mosdóban székletürítés során, de mindössze 17%-uk van tisztában azzal, hogy a hosszas ücsörgés és erőlködés növeli például az aranyér kialakulásának az esélyét.

A mozgásszegény életmód szintén kockázati tényező: a 18-29 évesek közül minden ötödik férfi napi 10 órát ül, minden tizedik megkérdezett pedig rendkívül sokat, akár napi 12 órát is egyhelyben tölt.

Legtöbbször a szokatlan tüneteket sem veszik komolyan a férfiak: a húgycsőgyulladásra is utaló égő, viszkető vizelés esetén a férfiak ötöde egy hét után, minden tizedik megkérdezett pedig csak 2-3 hét után fordul orvoshoz. Hasonlóan tesznek a prosztataproblémára utaló akaratlan vizeletcsepegésnél vagy a végbélkörnyéki viszkető érzésnél is. A nők kétharmada ezzel szemben már 3-4 nap után orvoshoz fordul, ha égő érzést tapasztal, de tízből négyen vizeletcsepegésnél és végbélkörnyéki viszketésnél is napokon belül felkeresnek egy szakértőt.

– A legtöbb férfi szabályosan retteg az urológiai vagy proktológiai vizsgálatoktól, pedig egy egyszerű szűrés vagy időben felismert tünet életet menthet – és higgyék el, számunkra ezek tényleg rutinvizsgálatok. Sokan ódzkodnak a kezelésektől is, a végbéltájéki problémákra ajánlott kenőcsöket és kúpokat sokan túl macerásnak érzik, különösen akkor, ha a munkahelyükön is időt kell fordítaniuk a kezelésre. A szakorvosokat az életvitelhez jobban illeszkedő terápiás módszerek miatt is érdemes felkeresni: ma már számos betegség, például az aranyérbetegség tünetei is enyhíthetők tablettával, ami a megkérdezett férfiak csaknem kétharmadának könnyebbséget jelentene a betegség kezelésében – foglalta össze Dr. Bánfalvi Péter, proktológus.

(További információ: aranyertabletta.hu)