Szegény gyerekek, mi lett veletek?
A szülők fele szerint romlott gyermekének lelki egészsége a járvány alatt – derül ki az UNICEF Magyarország reprezentatív felméréséből. Leginkább a 11-18 éves korosztály sínylette meg a pandémia legnehezebb, otthon töltött hónapjait: alvásproblémákról, befele fordulásról és motiválatlanságról számoltak be a legtöbben, míg a kisebbek körében elkalandozó figyelmet, túlzott mozgékonyságot és engedetlenséget figyeltek meg leginkább.
Egy szűk kisebbség előnyét is látta a járványhelyzetnek, ők leginkább azt jelölték meg, hogy a bezártság hatására többet volt együtt a család. Úgy tűnik, a többség számára a járvány miatt kialakult helyzet semmilyen előnnyel nem járt, a 3-7 évesek szüleinek 57%-a nyilatkozott így, ez az arány a nagyobbaknál 68%, a kamaszoknál pedig 66%. A szülők beszámolója szerint a 7-11 évesek mindössze 3%-a örült például annak, hogy nem kell iskolába járnia.
A kutatás eredményeiben markánsan kirajzolódott, hogy az egyszülős háztartásokat mennyivel nehezebben érintették a járvány mentális vonatkozásai, ahol 77% volt azon gyerekek aránya, akiknél legalább két negatív tünet megjelenését tapasztalták, szemben a kétszülős háztartásokkal, ahol ez az arány 46%. A tünetek közül az elkalandozó figyelem (77%), a nyughatatlanság (69%), a dühkitörések (61%), a szorongás (31%) jellemezte leginkább a 7-11 éveseket.
Nem mindegy, milyen családban él a gyerek
A felmérés arra is kereste a választ, hogy a különböző társadalmi rétegekben mennyire eltérően érezték meg a járvány negatív hatásait. Az adatok alapján egyértelműen elmondható, hogy minél alacsonyabb jövedelemből él a család, annál jobban ki volt téve a mentális kockázatoknak. A 11-18 éves korosztály esetében például az alacsony jövedelmű családokban jóval magasabb – 35%-os – arányban számoltak be a szülők arról, hogy a kamasz gyermekük szorong – míg ez az arány a közepes vagy magasabb jövedelmű családok esetén 15%. Hasonló különbség mutatkozott meg, amikor az elbizonytalanodásra, a barátkozásra, a lehangoltságra kérdeztek rá. A számok azt is megmutatják, hogy azon háztartások érezték leginkább nehéznek az otthon töltött hónapokat, ahol a havi jövedelem 150 000 forint alatt marad.
Hol volt a segítség?
A felmérés arra is kereste a választ, hogy a szülők kaptak-e segítséget abban, hogy gyerekük jobban legyen. A 3-7 évesek szüleinek 64%-a, a 7-11 évesek szüleinek 71%-a, a 11-18 évesek 79%-a maradt segítség nélkül a járvány idején, igaz, döntő többségük nem is kért segítséget. Akik kaptak, azok jellemzően pszichológus, logopédus vagy a tanárok támogatását kérték.
A pandémia nem múlik el nyomtalanul, negatív hatásai tartósak. Nem is kérdés, hogy a szülők, a pedagógusok, a szakemberek és a döntéshozók közös feladata és felelőssége a károk orvoslása. Mi nem csak egy diagnózist szeretnénk adni, arra hívjuk fel a figyelmet, hogy egy egész generáció kerülhet hátrányba, ha most nem nyújtunk segítő kezet
Hozzászólás zárolva.