Franciás ötlet magyarul

Vagy mégis?

A folyamat könnyen visszafordítható, ha elkezdünk függőlegesben gondolkodni. És itt a függőlegesen a házfalakat, kerítéseket, balkonokat, tűzfalakat, kéményeket, tornyokat, stb. értjük. A növényzet ugyanis nemcsak a talaj szintjén, vízszintes helyzetben érzi jól magát, hanem házfalakon ugyanúgy. Ahogyan azt a francia trópuskutató, Patrick Blancmár felfedezte 1938-ban. Blanc ugyanis a trópusi esőerdőkben megfigyelte, hogy a növények föld nélkül, a fák törzsén is mindenféle gond nélkül megélnek. Később, 2000-ben a zöldfal építés felkapottá vált, miután Patrick első munkái hatalmas sikert arattak.

De mi is az a zöldfal?

A zöldfal tulajdonképpen egy épített, örökzöld, függőleges felület, melyet sűrű zöld növénytakaró borít. A zöldfal tökéletes alternatívát jelent a városokból kiszoruló zöld területeknek, feltéve, ha ezt észrevesszük. Franciaországban, Svédországban már évek óta törvénybe iktattak egy olyan rendeletet, ami előírja, hogy minden kereskedelmi céllal létrehozott épületet zöld növényzettel kell beborítani, kivéve, ha napelemet helyeznek el a tetőn. Ausztráliában ezt a törvényt 2009-ben vezették be, azzal a különbséggel, hogy minden kereskedelmi és lakóépületre is érvényes, függetlenül attól, hogy van rajta napelem vagy nincs.

Bár Magyarországon is egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a zöldfalak, hála a Zöldtető-és Zöldfal Építők Országos Szövetségnek, sajnos hasonló kezdeményezés még nem történt. Az évente megrendezett Construma építőipari kiállításon a zöldfal – mint népszerű és modern építőipari anyag – hívei rendszeresen képviseltetik magukat, és általában 1-1 ilyen téma kiemelt szerepet kap. Továbbá számos külföldi konferencián, versenyeken, kiállításokon is rendszeresen részt vesznek a magyar zöldfal építő szakemberek. Pályázatok, tanulmányok százait olvashatjuk az interneten, de egyelőre kevés helyen látjuk megvalósulni mindazt, amiről lelkes előadásokat hallhatunk az ilyen kiállításokon, konferenciákon. Pedig igény lenne rá bőven!

De tulajdonképpen hogyan és milyen növényekkel kéne befuttatni ezeket a kopár városi falakat, hogy élhetőbb környezetet teremtsünk magunknak? Érdemes pár fogalmat tisztázni, mielőtt belemegyünk a részletekbe.

A zöldfalak királya: a borostyánfal

Napjaink kertes övezeteinek egyre inkább hódító trendje a borostyánkerítés, vagy borostyánfal. De hívhatjuk borostyán panelnek, sövénykerítésnek, vagy, ahogy tetszik. Nem kifejezetten zöldfal a maga szó szoros értelmében, mivel zöldfalon gyakran a többféle különböző növényből álló gyökerével nem közvetlenül a falhoz kapaszkodó élő burkolatot értjük, mégis a zöldfalak közé tartozik, hiszen a borostyán is egy örökzöld növény, amely tökéletesen alkalmas bármilyen falfelület beborítására.

Városrehabilitáció zöldfalakkal

Téves lenne azt feltételezni, hogy a borostyánfal luxuscikknek számít, és csak menő irodaházak és az igazán tehetősek kertjeiben fordul elő. Bár tény, hogy a trend azt mutatja, hogy sövénykerítésnek, és térelválasztónak többen választják a borostyánfalakat, a városrehabilitáció szempontjából nélkülözhetetlen elemnek számítanak.

Bár számtalan tervezet létrejött már az ügy érdekében, komoly előrelépések még nem történtek. A rosszabb állapotban lévő, de lebontásra nem váró bérházak tulajdonosai pedig még mindig attól tartanak, hogy a zöldfalak telepítése egy macerás, költséges procedúrát jelentene számukra, arról nem is beszélve, hogy a zöld növényzet sok kis „izét” odavonz az épületekhez, amik aztán bemásznának a lakásokba.

De nem csak a szebb városképért lenne érdemes zöldfalakat, zöldkerítéseket telepíteni. A lepukkant városrészek, ronda graffitik és omladozó vakolatok felújítása és eltüntetése mellett a zöldfalak egészségünkre, pszichés állapotunkra és közvetlen környezetünkre is pozitív hatással vannak. Az egy dolog, hogy esztétikus, időtálló és helytakarékos megoldást jelentenek a zöldfalak a városkép javításában, nagyon fontos megemlíteni, hogy a borostyánfalak telepítéséből származó egyéb pozitív hozadékok hosszútávon megtérülő befektetést jelentenének minden önkormányzat számára – ha időben felismerik a bennük rejlő potenciált.

A városi életminőség szintje első sorban a levegő szennyezettségének mértékével becsülhető meg. Ha tenni akarunk a tiszta levegőjű városért, amely önmagának termeli meg az oxigént, a legegyszerűbb és legjobb mód, ha zöldfalakat építünk. A növénynek az széndioxid táplálék, amiért cserébe oxigént állít elő.

Nem elég, hogy a levegő páradúsabb, frissebb lesz a zöldfalaknak köszönhetően, de a levelek megkötik a port és annak koncentrációját és elnyelik a káros napsugárzás 70%-át is. Ezeknek az előnyöknek a tudatában már megérné komolyan elgondolkodni, hogy beinvesztáljunk nagy mennyiségű zöldfal rendszer kialakításába, de a lista még folytatódik.

Számos kutatás született már a növények kedvező épületfizikai hatásáról és mindközül talán a legjelentősebbek a hőszigetek csökkentésére vonatkozó tanulmányok. Az bizonyára köztudott, hogy a nagyvárosokban általánosan melegebb van, mint a külterületeken, az azonban nem feltétlenül köztudott, hogy ez a jelenség sokkal erőteljesebb nyáron, mint télen.

Ami nemcsak azért baj, hogy a forró nyári napokon a városokban még melegebb van, hanem azért is, mert ilyenkor lényegesen megnő a levegő ózon tartalma, ami köztudottan mérgező. Mivel a zöldfal párologtat, ennek köszönhetően hűti a levegőt, ami természetes klimatizáló hatású.Ha ügyesen párologtatunk és ügyesen árnyékolunk, akkor elkerülhetjük a légkondicionáló berendezések vásárlását, vagy ami még drágább, karbantartását. A zöldfalak telepítésével pedig sokat spórolhatunk ezzel akkor is ha kültérre akkor is ha beltérre ültetünk. Íme, egy kutatási eredmény, amely magáért beszél:

És ha már említettük a párologtatást és a hűtést, akkor az árnyékolásról sem feledkezhetünk meg. De miért kéne növényekkel árnyékolni, ha erre célra vannak kifejezetten létrehozott árnyékolók? Azért, mert a nap az árnyékoló szerkezeteket is felmelegíti, majd ezek, mint egy hősugárzó sugároznak tovább. Egy lehúzott redőny felülete akár 80 Celsius fok is lehet, amit aztán az ablakon keresztül továbbít az épület belsejébe. A növények, mint tudjuk, ezzel szemben azonban párologtatnak, ezáltal hűtenek. Mi is és az állatok is párologtatnak nyáron, hogy megfelelő hőmérsékletet biztosítsunk magunknak, és ne hevüljünk fel túlságosan. Ezért van az, hogy egy szőlőlugas alatt lehet kellemesen hűvös, míg egy buszmegálló teteje alatt nem.

Nem elég, hogy tisztítják a levegőt, megkötik a port, a szennyeződést leveleiken, légkondicionálnak amikor kell, és fűtenek, amikor kell, még a zajszennyeződést is csökkentik. A zöldfalaknak eddig kizárólag csak szuperképességük van. Ha pedig a bérházak tulajdonosai félnek a „sok kis izétől”, amik bemászhatnak az ablakokon, jobban teszik, ha leporolják biológia könyveiket. A „sok kis izé” nem jelent ugyanis indokolatlan sáskainváziót, vagy mérgeskígyókat. Viszont madarakat, bogarakat igen. A madarak pedig felcsipegetik a bogarakat, így nem kell attól félni, hogy hívatlan vendégek érkeznek hozzánk. Arról nem is beszélve, hogy otthont és élelmet nyújtunk nekik a zöldfalakkal.

Legyünk egy környezettudatosabbak, és gondoljuk végig, hogy a legkézenfekvőbb és legköltséghatékonyabb megoldás legyen szó a városkép javításáról, vagy egy élhetőbb környezet teremtéséről, az, ha zöldfalakat, borostyánfalakat telepítünk. Kicsit utópisztikusan hangzik, de ne várjunk addig, amíg krízishelyzet lép majd elő a magas légszennyezettség miatt és az egyetlen megoldás a városok élhetővé tételére majd elkezdik szisztematikusan befedni az épületek falait zöld növényzettel. Helyben, mi is tudunk építeni és szépíteni környezetünkön és ezáltal tágabb értelemben mindenki életminőségén.

Akárhogy is nézzük, a zöldfalaknak a jövőben remélhetőleg kulcsfontosságú szerep jut majd, amikor a jövő építészei a tárgyaló termekben napirendre tűzik a várostervezés, városrehabilitáció kérdését. Ez hosszú távon mindenki érdeke kéne, hogy legyen. Már csak abból kiindulva, hogy minden ember ösztönösen vágyik a természet közelségére.

A zöldfalak fajtáiról itt olvashatsz!