Fullánkos gyilkosok
A méh- és darázsméreg allergia a legritkábban előforduló allergiás betegség. Enyhébb esetben bőrpírt, duzzanatot, fájdalmat okoz, súlyosabb esetekben hörgőgörcs és sokk, majd légzés-bénulás és keringésmegállás következik be. Évente hazánkban átlagosan egy-két allergiás beteg hal meg a súlyos tüneteket kiváltó csípések következtében.
A méh- és darázsméreg allergia a legritkábban előforduló allergiás betegség. Enyhébb esetben bőrpírt, duzzanatot, fájdalmat okoz, súlyosabb esetekben hörgőgörcs és sokk, majd légzés-bénulás és keringésmegállás következik be. Évente hazánkban átlagosan egy-két allergiás beteg hal meg a súlyos tüneteket kiváltó csípések következtében.
Magyarországon a felnőtt lakosság 4 %-a, a gyermekek 0,4-0,5 %-a fokozottan érzékeny méh- illetve darázscsípésre. Klinikai tesztelések bizonyítják, ha a csípés valakinél általános rosszullétet okozott, akkor 100 betegből 75-ben egy következő „baleset" ugyancsak rosszulléthez vezet.Ezeket, a betegeket mindenképpen kezelni kell, mivel a rovarméreg allergia, szemben egyéb allergiás betegségekkel, gyógyítható.
A Magyar Allergológiai és Klinikai Immunológiai Társaság ajánlása szerint sok mindenre oda kell figyelni, hogy egy-egy rovarcsípés alkalmával ne történjen tragédia.Sokan nem is gondolják, milyen veszélyes lehet egy méh – vagy a darázs „támadása". Tavasztól őszig szorgalmasan szaporodó fullánkost "harapóssá" teszi a nyári hőség, hiszen a nagy melegben felgyorsulnak az életfunkciói, agresszívebbé válnak és egyik percről a másikra már bele is engedték fullánkjukat az „áldozatukba".
A csípés pillanatában méreganyagot juttat az ember szervezetébe. A véráramba került allergén gyorsan szétterjed a testben, és nagy mennyiségű hisztamin felszabadulását eredményezi. Az így kialakult reakció többféle lehet, ugyanakkor az sem mellékes, hogy melyik testrészünket veszi célba a hártyásszárnyú. Kevésbé ártalmas a karon vagy a lábon szerzett csípés, melynek következtében fájdalom és viszketés léphet fel. Ezek csökkentésére kiváló gyógyír lehet az ecetes, hideg vizes borogatás, a fájdalomcsillapító valamint az antihisztaminos kenőcs használata.
Sokkal nagyobb problémát idézhet elő, ha a lágy szöveteket, kényesebb testrészeket – nyakat, szájat, szemet – éri a támadás. A nyálkahártyába ürített méreg nyomán anafilaxiás sokk alakulhat ki, amely általában robbanásszerű hirtelenséggel következik be. Perceken belül kiütések jelennek meg a bőrön, a laza arcszövetek felpuffadnak, az ajkak megdagadnak, a torok összeszorul, a nyelv és a száj környéki szövetek duzzanata következik be. Az ilyen beteg vérnyomása hirtelen leesik, szívverése szaporává válik és meg – megszédül. A legsúlyosabb esetekben hörgőgörcs és sokk, majd légzésbénulás és keringésmegállás következik be.
Hozzászólás zárolva.