Facebook hozzászólás
95

Fürdőkultúra, a gyógyvizek hatása

Az ásvány- és gyógyvizek, illetve a hévizek hasznosítása Magyarországon már a rómaiak idején ismert volt. Aquincumban eddig 11 fürdőt tártak fel, amelyeket a hegyek lábainál fakadó meleg vizű forrásokból láttak el.

A kultúra bizonyos fokára eljutott népeknél már a régi ókori időkben is elterjedt volt a fürdőzés. Nem egy helyen fontos szerepet játszott a vallásos rituálékban is, mint például a régi babiloniaknál, asszíroknál, perzsáknál, indusoknál. A rendszeres és céltudatos fürdőzés – a tulajdonképpeni fürdőkultúra – a görög, majd főleg a római korban alakult ki a keleti rituális tisztálkodásokból. A rómaiak már azt is tudták, hogy a víz egyes betegségeket gyógyít. Ők kezdetek el közfürdőket építeni nagy medencékkel. A régi, római fürdők a tisztálkodás és gyógyulás mellett a meditációk, filozófiai eszmefuttatások színterei is voltak, egyaránt szolgálták hát a test, a szellem és a lélek felfrissülését.

A római birodalom bukása után nem sokat törődtek a fürdőzéssel, a fürdőépületek rommá lettek. Európában a fürdőélet csak a 15. században kezdett lassan újból megindulni. Közép-Európában kicsit háttérbe szorult ugyan a fürdőzés, azonban az ivókúrák elterjedtek voltak. Ebben jelentős szerepe volt az akkoriban az orvosok körében elterjedt nézetnek, hogy a betegségek okai a szervezet kémiai folyamatainak zavarában keresendők, és azok megfelelő vizek fogyasztásával befolyásolhatók

Az ásvány- és gyógyvizek, illetve a hévizek hasznosítása Magyarországon már a rómaiak idején ismert volt. Aquincumban eddig 11 fürdőt tártak fel, amelyeket a hegyek lábainál fakadó meleg vizű forrásokból láttak el. 1178-ban a johanniták építettek fürdőkórházat a Császár és a Lukács fürdő helyén, és a Gellért-hegy lábánál. A Margit-sziget északi csúcsán fakadó kénes hévízforrásokra az 1200-as évek közepén épült leprakórház. A 150 éves török megszállás alatt épült ki Budán a Rácz, a Rudas, a Császár és a Király fürdő, Egerben a gyógyfürdő. 1795-ben építette Festetics György az első fürdőházat a Hévízi-tóra. Az ásvány-, hév- és gyógyvízhasznosítás a 19. század végén és a 20. század elején lendült fel. Hazánk Európa egyik leggazdagabb országa gyógyvizek tekintetében. Mintegy száz helyen csaknem 400 gyógyforrást tartanak nyilván. A régóta ismertek mellett, az olaj- vagy a szénkutatás során végzett próbafúrások helyén századunkban nagyon sok helyen törtek fel gyógy- és termálvizek, melyek szervezett hasznosítása néha évtizedeket is váratott magára.





Facebook hozzászólás
További cikkek

Hozzászólás zárolva.

ÉLET-MÓD

Esküvői ajándék – Hogyan válasszuk ki a megfelelő nászajándékot?

Az esküvői ajándék kiválasztása komoly feladat lehet. Szeretné az ifjú párt valamivel megajándékozni, ami örömet…

Várják a jelentkezőket – legalább 100 000 fát ültetnek el a Nemzeti Faültetés…

Csányi Vilmos etológus, Geszti Péter, Litkai Gergely és az ötletgazda, a 10 millió Fa alapítója, Bojár Iván András,…
1 / 3 461

PÉLDA-KÉP

1 / 258

ÉLET-MÓD

Kedves Olvasónk!
Ha érdekli ez a téma, és szeretne heti hírlevelet kapni a témában, vagy értesítést a megjelent új cikkekről, kérjük, adja meg nevét és e-mail címét!