Génkezelteket együnk,vagy ne együnk?
A GfK csoport nürnbergi központja évről-évre készít felmérést az európai fogyasztói szokásokról. 2004. évi tanulmányukban már külön vizsgálták a génkezelt élelmiszerek fogadtatását.
A génkezelt élelmiszerek termeléséről és fogyasztásáról erősen megoszlanak a vélemények mind a termelők, mind az élelmiszerbiztonsággal foglalkozó szakemberek, mind a fogyasztók körében. Ami megnyugtató, hogy az EU már 2001-ben szabályozta, 2003-ban pedig egyrészt még tovább szigorította, másrészt új rendeletet is alkotott a géntechnológiával módosított élelmiszerek gyártásáról, vizsgálatáról és forgalomba hozataláról.
A géntechnológiának a mezőgazdasági termelésben történő „bevetését” az egyes kártevők elleni ellenálló képesség fokozása, a szélsőséges időjárási viszonyok közötti termeszthetőség, a könnyebb betakaríthatóság, a hosszabb eltarthatóság, egyedi összetételű és csökkentett allergén tartalmú élelmiszerek előállíthatósága miatt szorgalmazzák a szakemberek.
Élettani hatásuk, s ezzel együtt esetleges káros hatásuk vizsgálatát folyamatosan végzik, s az eddigi kutatások még nem bizonyították egyértelműen a génkezelt élelmiszerek hosszú távú káros hatásait.
A GfK csoport nürnbergi központja évről-évre készít felmérést az európai fogyasztói szokásokról.
2004. évi tanulmányukban már külön vizsgálták a génkezelt élelmiszerek fogadtatását. Nyolc európai országban, 9400 felnőtt megkérdezésével lezajlott reprezentatív felmérés érdekes megállapításokat eredményezett. Összességében a válaszadók 18 százaléka fogyasztana minden további nélkül génkezelt élelmiszert, 40 százalékuk viszont kategorikusan elutasítja. 27 százaléknak nincs véleménye róla, 15 százalékot pedig nem érdekel a dolog, nem foglalkozik vele.
Országonként nézve sokkal árnyaltabb a kép. Az osztrákok 59, a franciák 51 százaléka semmilyen körülmények között nem vásárol és nem fogyaszt géntechnológiai beavatkozással előállított alkotórészeket tartalmazó élelmiszert. A hollandoknak viszont 25, a briteknek pedig 20 százaléka el tudja képzelni ilyen termékek fogyasztását.
Minden harmadik magyar felnőtt magát a fogalmat sem ismeri, annak ellenére, hogy már nálunk is foglalkoznak ilyen élelmiszerek előállításával, számos kísérlet, elemzés van folyamatban, s egyre több publikáció kerül nyilvánosságra.. Azok között azonban, akik már hallottak a génkezelésről igen magas az elutasítók aránya. Addig is, amíg az esetleges előnyök és az esetleges hátrányok körül tisztul a kép, érdemes az élelmiszerek címkéjét alaposan tanulmányozni: a 1829/2003/EK számú eu-s rendeleteknek ugyanis a legfőbb pontja, hogy fel kell tüntetni a termék GMO tartalmát A címkézési kötelezettség a GMO-kat tartalmazó, abból álló, GMO-kból előállított, vagy GMO-kból előállított összetevőt tartalmazó élelmiszerekre vonatkozik, 0,5 -0,9 határérték felett.
Hozzászólás zárolva.