Graffiti = beteg világunk terméke?
Miért kezd el valaki graffitizni? Hogyhogy nem zavarják azok a negatív reakciók, amik a társadalom túlnyomó többségétől érkeznek a graffitivel kapcsolatban? Miért éri meg neki mind a fizikai, mind a büntetőjogi kockázat? Ezeket a kérdéseket tettem fel a vitatott tevékenység egyik képviselőjének, EUTH-nak.
EUTH: Értem azt, akinek ez a nézőpontja, de nem igazán befolyásol. Itt nem arról van szó, hogy nem érdekel, hogy mit gondolnak erről az emberek. Érdekel, és látom, hogy hogyan vélekednek, és pont ezért nem befolyásol. Tisztában vagyok vele, hogy egyesek önző dolognak tartják, hogy ha ráfestek egy ház falára, de máshogy látjuk a világot, más értékek alapján ítélünk. A műemlékrongálást persze senki nem szereti, még a graffitisek sem.
Szerinted, ha az állam több szabad felületet biztosítana a writerek-nek el lehetne érni, hogy a graffiti teljesen legális legyen?
EUTH: Nem. Egyrészt az illegalitásnak is fontos szerepe van a graffitiben, másrészt pedig van olyan helyszíne a writing-nak, ami egyszerűen nem lehet legális. Ilyen például a vonat. Ha olyan lenne a társadalom, hogy a vonat legális felszínné válhatna, akkor valószínűleg a graffiti meg se született volna… Szerintem beteg ez a világ, ami körülvesz minket, és a graffiti ennek a világnak a terméke. Nem véletlenül jött létre, nem hobbiból alakult ki, hanem mert szüksége volt rá valakiknek, mint ahogy most is szüksége van rá bizonyos embereknek.
Hozzászólás zárolva.